Ha az adózási fegyelem javulna, Romániában is lehetnének alacsonyabbak az adók

A nemzetgazdasági miniszter szerint az elkövetkező időszakban egyre inkább a saját, belső források felé kell fordulni, ezeket kell használni a gazdaság növekedéséhez. Varga Mihály a tusnádfürdői szabadegyetem csütörtöki kerekasztal-beszélgetésén azt mondta: örülnek, ha kapnak külső, uniós támogatást, de ezek kötött források.

A miniszter kitért arra, hogy jelenleg a bruttó hazai terméknek a 6 százalékát adják uniós fejlesztési források és 4-4,5 százalékot a hazai belső források. Kitért arra, hogy a kormány iparfejlesztési, elektro-mobilitást segítő programot fogadott el, sokat várnak az otthonteremtési programtól, s komoly forrásokat szánnak a turizmus fejlesztésére. Az uniós támogatásból kiszorult, de fejleszteni kívánó cégeknek indították el a nagyvállalati beruházási programot, amelynek első eredményei nagyon kedvezőek, több mint 500 új munkahelyet hoztak létre – közölte Varga Mihály.

Rámutatott: a magyar gazdaságpolitika tudatosan törekszik arra, hogy az adósságot csökkentse, egyre kisebb legyen az államháztartás hiánya, és a bevételek is beérkezzenek az államháztartásba. Kitért arra is, hogy Magyarországon az államadósság mértéke a bruttó hazai termék (GDP) 80 százaléka felett volt 2010-ben, most 75 százalék, jövőre pedig tovább csökkentenék az arányt. “Jelentős eredmény, hogy egyre kevésbé vagyunk kiszolgáltatva a külföldi hitelezőknek” – hangsúlyozta a miniszter.

Az adókat csökkenteni kell, jövőre mérséklődik az internet, az éttermi szolgáltatások és az alapvető élelmiszerek áfa-kulcsa – emelte ki a miniszter.

Szatmáry Kristóf miniszteri biztos kiemelte: az uniós források döntő jelentőségűek voltak a magyarországi és az erdélyi fejlesztéseknél. Ugyanakkor fel kell tenni a kérdést, ha egyszer kizárólag hazai forrásból kell a gazdaságfejlesztést menedzselni, vajon milyen lehetőségek lesznek.

Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke azt mondta: az anyaország gazdasága olyan fejlődési fázisba lépett, hogy a belső pénzügyi egyensúly megteremtése után a határon túli közösségek támogatására is van forrás. Példaként hozta a délvidéki, és kárpátaljai fejlesztési programokat, majd reményét fejezte ki, hogy előbb-utóbb Erdélyre is sor kerül. Fontos, hogy az erdélyi magyarság a szülőföldjén maradva fejlődhessen és ne vándoroljon el – hangsúlyozta.

Az uniós források lehívásában Románia nem áll túl jól, noha elég nagy keret állna rendelkezésre fejlesztésekre – emelte ki. Szólt arról is, hogy még mindig nehéz a megfelelő önrészt biztosítani, különösen a kis- és középvállalkozásoknak (kkv).

Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója arról beszélt, hogy Románia nem szeret eladósodni, ezt a román kormányok “tartják” is, adósság rátája a legalacsonyabbak között van Európában. Ehhez szükség van ugyanakkor egy nagyon erős pénzügyi szektorra is. Úgy vélekedett, ha az adózási fegyelem javulna, Romániában is lehetnének alacsonyabbak az adók.

Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora kiemelte: Románia az első negyedévben az unió legnagyobb gazdasági növekedését tudta felmutatni. Ugyanakkor az elmúlt öt évben a kkv-knak csupán a 10 százaléka tudott növekedni. Úgy vélekedett, Székelyföldön sokszor “maga az ötlet” hiányzik.

Polacsek Csaba, PriceWaterhouseCoopers igazgatója azt mondta pénz, hitel van, a bankok “úsznak” a forrásban. Befektetésre váró tőke is bőven rendelkezésre áll, ugyanakkor nincs megfelelő projekt. Ennek okát a megfelelően képzett munkaerő hiányában látta.

Balog Ádám, az MKB elnök-vezérigazgatója rámutatott: olyan likviditásbővítés történt, hogy kétszer-háromszor több forrás van most a gazdaságban világszerte, mint a válság előtt. Véleménye szerint elérhető és hatékony forrásokat kell biztosítania az államnak, de figyelni kell arra is, hogy a vállalkozásoknak küzdeniük kelljen a növekedésért, és ne kényelmesedjenek el.

MTI