Ha a nemzetektől elvonják a döntési jogokat, feje tetejére állítják Európát

Ismét meg kell határozni a közös európai értékeket és a jövőben vissza kell térni az értékek védelméhez – mondta Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor pénteki kerekasztal-beszélgetésén.

Tuzson Bence azt mondta: ha a nemzetektől el akarják vonni a döntési jogokat, azzal a feje tetejére állítják Európát. Értékelése szerint az Európai Bizottság javaslatai ebbe az irányba mennek.

Hozzátette: a bevándorlás a II. világháború óta az első olyan kérdés, ami Európa jövőjét akár száz évre is meghatározhatja. Rámutatott: az európai civilizáció az elmúlt kétezer évben hódító civilizáció volt, s az adott területeken a továbbélése sokkal hosszabb volt, mint magának a katonai hódításnak az ereje. Ennek nyomán az európai elitben kialakult az a tudat, hogy ez a civilizáció felsőbbrendű. Az utóbbi 50 évben azonban párhuzamos kultúrák kezdtek működni, amit azonban az európai vezetők jelentős része nem látja, vagy nem akarja látni – fűzte hozzá.

Tuzson Bence kitért arra is, hogy Európáról “lekerült az a teher” a II. világháború után, hogy meg kell védenie magát, és a gondolkodásmódból is kikerült ez az eszköz.

Ezért nem tudnak mit kezdeni a bevándorlás kérdésével sem – állapította meg az államtitkár, aki szerint az értékeket is kezdik átértelmezni.

Tuzson Bence úgy látta, hogy meg kell határozni a közös európai értékeket és vissza kell térni a jövőben az értékek védelméhez. Az államtitkár azt mondta, jó lenne, ha az októberi voksoláson minél többen mondanák el a véleményüket. A népszavazás, mint politikai eszköz képes arra, hogy a brüsszeli döntéshozókat megállítsa, s bizonyos kérdésekben már most kivárás van a magyar népszavazás eredményéig.

Bakondi György miniszterelnöki megbízott azt mondta, hogy 104 országból érkeztek migránsok, 400 ezren haladtak át Magyarországon. Céljaik, személyazonosságuk, állampolgárságuk sok esetben ismeretlen. Kiemelte: nem az iszlám vallással van baj, a radikális iszlám és egyes ágai azok, amelyek távol állnak a békés tanoktól. Nagy kérdés, miért Európát vették célba ilyen tömegében a migránsok, és hogyan alakul az iszlám hívő emberek élete, akik két-három generációval korábban bevándoroltak, és letelepedtek.

Az Iszlám Állam terrorszervezet elsősorban a várakozásaikban csalódott bevándorlókat célozza meg, illetve a több generációs muszlim családok fiataljait.

A befogadás, a kontroll nélküli beáramlás, az uniós döntéshozók késlekedése, hibás döntései komoly veszélyhelyzetet eredményeztek Európában – állapította meg a miniszterelnöki megbízott, hozzátéve: a kilátások sem túl pozitívak. Még nincs vége a bevándorlásnak – fogalmazott.

Az unió politikáját tovább kell csiszolni, a V4-ek eheti találkozója ennek jegyében telt – jegyezte meg.

Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő arról beszélt, az európai titkosszolgálatokról azt gondolták, “hű de jók”, és meg lehet bennük bízni. Ugyanakkor az esztelen népvándorlás elindulása óta egyre több terrortámadás történik magányos elkövetőkkel, és rájuk vonatkozóan sokszor nem volt konkrét gyanúja a titkosszolgálatoknak. Kitért arra is: Német- és Franciaországban több milliós tömeg van, akik nem tudtak integrálódni. Az ő eltávolodásuk az általános iskola alsóbb osztályaiban megkezdődik a társadalomtól, és elkezdődik a radikalizálódásuk is. Ez a kormányok hibája is, akik nem követelték meg az integrációt – jegyezte meg.

Szerinte az uniónak akkor van létjogosultsága, ha olyan erős nemzetállamokból áll, mint Magyarország.

Györkös Péter berlini nagykövet azt mondta: ha folyamatot az unió külső határán nem sikerül megállítani, illetve a megérkezetteket integrálni, az Németország olyan mértékű destabilizációjához vezethet, ami senkinek nem érdeke Európában. Szerinte nem feltétlenül Németország a legnagyobb probléma, hanem az Európai Bizottság magatartása.

Berke Barna, az igazságügyi tárca államtitkára arról beszélt, hogy az uniós jogérvényesítés totálisan összeomlott a schengeni határvédelmi szabályok és a menekültügyi eljárás rendjét illetően. Egyetértett Györkös Péterrel a bizottság rossz hozzáállásáról, eszközválasztásáról. Kitért arra is, hogy az a kormány álláspontja, a Dublin-3 rendeletet egy kaotikus időszakban senki nem alkalmazta, tehát rajtunk se kérjék számon.

Ha a bizottság hagyta összeomlani a menekültügyi rendszert, nincs erre alapja, de egyúttal borítékolható szerinte, hogy Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárást fognak indítani. Hozzátette: rendet kell tenni Görögországban, és ezt követően alkalmaznia kell mindenkinek.

Szent-Iványi István, a Magyar Liberális Párt képviseletében azt hangoztatta, hogy az Európai Bizottság javaslatát rossznak tartja, de nem démonizálná. Felidézte annak áprilisi benyújtását, és kitért arra, hogy egyelőre nem került napirendre, s szerinte nem is fog.

MTI