Diaszpóra: Amikor van közös cél, van összefogás a magyarokban

Első alkalommal vettek részt a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén a diaszpóra magyarságának szervezetei.

Klement Kornél, a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége elnöke pénteken arról beszélt az MTI-nek, hogy ismeretei szerint jelenleg mintegy 300 ezer a kint élő magyarok száma, ebből 150-200 ezer az újonnan érkezőké. Minden családot más-más motivál, és eltérő adott esetben a munkavállalás időtartama is. A legtöbbjüknél megvan a hazatérés szándéka, de van, amikor ez húzódik, és az egyik visszatartó erőként a fizetéseket említette. A rendszerváltás után elég sokan tértek haza, de a visszaáramlás nem olyan mértékű, mint a maradás – jegyezte meg.

Az elnök pozitívan nyilatkozott a diaszpórában élő magyarok és az anyaország közötti kapcsolatot erősíteni hivatott Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjprogramról: ahol volt ösztöndíjas, ott szinte mindig van folytatás. Összegzése szerint az európai diaszpórában van lelkesedés, erő, látják saját megmaradásuk értelmét.

Dabizs Mercédesz, a Franciaországi Magyarok Szövetségének elnöke az MTI-nek elmondta, hogy pozitívan látja a kint élő magyarok jövőjét. Fontosnak tartotta a Kőrösi Csoma Sándor program ösztöndíjasainak munkáját, akiket a magyar kormány a diaszpóra magyarságát segítendő küld ki. Jól tudnak együttműködni – mutatott rá.

Mint kiemelte: számos programmal igyekeznek segíteni a kapcsolattartást, arról viszont változóak, és inkább negatívak a tapasztalatai, hogy az újonnan, dolgozni érkezők mennyire keresik a kapcsolatot a nemzettársaikkal.

A tíz éve működő szervezetnek közel ezer tagja van, de a kint élő és dolgozók számát százezres nagyságrendűre becsülte.

Megjegyezte, hogy aki kizárólag pénzkereseti lehetőséget látva megy ki Franciaországba, csak rövid ideig tud talpon maradni. Aki boldogulni akar, annak mindenképpen meg kell tanulnia a nyelvet; aki ezt nem vállalja, annak kínkeserves lehet.

Kovásznay Ádám, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének titkára azt mondta, a Svédországba most érkezőknek sokkal lazább a kötődésük a magyarsághoz, az otthoniakkal a kapcsolattartásuk viszont igen szoros. Most már nem csak kutatók, magasan képzett mérnökök mennek, hanem asztalosok, szobafestők, kétkezi munkások. Ők annyiban tudnak segíteni, hogy “próbálják megfogni” az érkezőket magyarságukban, ennek megőrzését segíteni. Az igazi feladat azonban az otthoniaké, a béreket ugyanis valamilyen formában rendezni kell – mutatott rá.

A titkár szintén pozitívan értékelte a Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjprogramot és a kiutazók munkáját.

Beszámolt a stockholmi magyar ház megvásárlásáról, amelynek árát a kinti magyarok gyűjtötték össze. Szavai szerint ezzel is megmutatták az összetartozás erejét. Amikor van egy közös cél, akkor van összefogás a magyarokban – fogalmazott.

MTI