Gyakoribbá váltak a városi hőhullámok

Egy új kutatás szerint az elmúlt negyven évben gyakoribbá váltak a városi hőhullámok. A világ kiválasztott városainak időjárási adatait elemző kutatók szerint az 1973 és 2012 közötti időszakban jelentősen nőtt a szélsőségesen forró napokban gazdag periódusok száma, míg a hideg napoké csökkent. Korábbi tanulmányok azt mutatták ki, hogy az elmúlt négy évtizedben felerősödött az ember okozta globális felmelegedés. A városi hőhullámokat illetően azonban további tényezők, így a helyi klíma változékonysága, a város kialakítása és terjeszkedése, valamint a városon túli területek is közrejátszhatnak – figyelmeztetnek a szakemberek. “Ma már a bolygó lakosságának több mint fele városi területen él” – mondta a tanulmányt vezető Vimal Mishra, a gandhinagari Indiai Műszaki Intézet professzora hozzátéve, éppen ezért oly fontos megérteni, hogy az éghajlat, különösen az éghajlati szélsőségek miként változnak ezeken a területeken. A párizsi Louvre múzeum szökőkútjának vizében hűsölnek az emberek 2010. július 9-én, amikor a 32 Celsius-fokos csúcshőmérséklet miatt narancssárga jelzésű hőségriadót rendeltek el a francia fővárosban. (MTI/EPA/Lucas Dolega) Illusztráció – A párizsi Louvre múzeum szökőkútjának vizében hűsölnek az emberek 2010. július 9-én, amikor a 32 Celsius-fokos csúcshőmérséklet miatt narancssárga jelzésű hőségriadót rendeltek el a francia fővárosban. (MTI/EPA/Lucas Dolega) A kutatók 217 olyan városra – 250 ezer főt meghaladó lakosú területre – terjesztették ki a vizsgálatukat, amelyek hiánytalan meteorológiai adatokkal rendelkeztek az 1973 és 2012 közötti időszakra vonatkozóan. A vizsgált időszakban “statisztikailag jelentősen” nőtt a városi területeket érintő hőhullámok száma. A legtöbb hőhullámmal kísért öt év közül négy – 2009, 2010, 2011 és 2012 – a közelmúltban volt. A vizsgált négy évtizedben a városok meteorológiai állomásainak több mint fele jelentett növekedést a szélsőségesen forró napok számában és majdnem kétharmaduk jelzett jelentős növekedést a szélsőségesen forró éjszakák számában. A legtöbb hideghullámmal kísért öt év – 1973, 1974, 1976, 1981 és 1983 – a vizsgált időszak elejére esett. Az Environmental Research Letters brit folyóiratban közölt tanulmány szerint 1900 és 2003 között 17-ről 388-ra nőtt a több mint egymillió főnek otthont adó városi területek száma. Egy 2008-as becslés szerint a világ népességének több mint fele városlakó, és ez az arány 2030-ra várhatóan 60 százalékra, 2050-re 70 százalékra növekszik. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) tavaly kiadott ötödik értékelő jelentésében megállapította, hogy a hőhullámok “valószínűleg” már gyakoribbá váltak Európában, Ázsiában és Ausztráliában (a szervezet nem tett különbséget a városi és nem városi területeket érintő hőhullámok között). Azt szűrte le, “nagyon valószínű”, hogy a következő hőhullámok hosszabb ideig fognak tartani és komoly hatással lesznek az egészségre, a vállalkozásokra és a várostervezésre. MTI