Új típusú koronavírus: amit eddig tudunk róla

A 2019-nCoV névre keresztelt új típusú koronavírust első alkalommal a kínai Wuhan városban detektálták. A legtöbb fertőzés továbbra is Kínában fordul elő, ám valamennyi kontinensen megjelent. A WEBBeteg infektológus szakértője segítségével foglalta össze, mit tudunk eddig az új típusú vírusról.

Korábbról is ismert a súlyos légúti szövődményeket okozó koronavírus

A koronavírusok (coronavírus) nálunk is régóta előforduló víruscsalád, amelynek eddig ismert tagjainak többsége megfázásszerű panaszokat okozott, általában enyhe lefolyásúak. A mostani járványt ennek a víruscsaládnak egy új típusa, a 2019-nCoV okozza.

Az eddigi genetikai vizsgálatok alapján az új típusú koronavírust  a denevérek által hordozott koronavírushoz, illetve a súlyos légúti megbetegedést okozó SARS vírushoz hasonlítják. A járvány kezdetekor az esetek jelentős részében olyan betegeket jegyeztek fel, akik állatkereskedésben, tenger gyümölcseivel foglalkozó üzletben dolgoztak vagy fordultak meg, így az első fertőzéseket állatoktól származónak tartják.

Ezidáig nem pontosan tisztázott a terjedés mechanizmusa, fontos információ azonban sok más más koronavírushoz hasonlóan az állatkontaktus kiemelt szerepe.

Mennyire veszélyes a 2019-nCoV koronavírus?

Egészséges immunitású egyénben nagy valószínűséggel nem fordul elő súlyos, halálos lefolyás. Az immungyenge állapotok (szteroid kezelés, tüdőgyógyászati alapbetegség, terhesség, rosszindulatú betegségek és kezelésükkel járó immungyengeség, cukorbetegség, erős dohányzás és ezzel járó krónikus légúti betegség) fokozzák a súlyos lefolyás valószínűségét. A járvány kezdeti szakaszában elhunyt áldozatok esetében egy vagy több krónikus alapbetegségről számoltak be.

Az előforduló esetek kevesebb, mint 20 százalékában tapasztaltak súlyos szövődményeket, és mintegy 2 százalékos a halálozási arány. Ez az eddigi adatok alapján magasabb, mint a szezonális influenzajárványok esetén. Az adatokat ugyanakkor torzíthatja, hogy a járvány egésze alatt többnyire a súlyos eseteket dokumentálták, amennyiben az enyhébb eseteket is számításba vették volna, alacsonyabb lenne ez a szám.

Főleg az időseket fenyegeti a súlyos szövődmény

Az eddigi adatok szerint a 9 év alatti gyerekeknél nem történt halálos eset. Az 50 év alatti felnőtteknél a halálozási arány alacsony, nem éri el a fél százalékot (amely a legtöbb influenzajárványra jellemző érték).

• Az 50-es korosztálynál ez a mutató meghaladja a fél százalékot,
• a 60-asoknál 3 százaléknál magasabb,
• a 70-es éveikben járóknál 8 százalék,
• a 80 éves vagy idősebb korosztályban a legmagasabb: több mint 14 százalék.

A betegség lefolyása

Az eddigi esetek tanúsága szerint az új koronavírus a MERS és a SARS vírushoz hasonló súlyos betegséget is okozhat arra hajlamos egyénekben. A tünetek súlyossága a nagyon enyhétől a halálos lefolyásig változhat, általánosan jellemző a típusos képre a magas láz, a köhögés és a légvétel nehézsége.

A megfertőződést követően 2-12, átlagosan 6-7 nap körüli időre becsülik a vírus lappangását, ezt követően számíthatunk a tünetek megjelenésére.

Figyelmeztető tünetek

Abban az esetben, ha a koronavírus járvánnyal fenyegetett vagy érintett területen járunk, önellenőrzési listát alkalmazhatunk.

Az alábbiak segítségével monitorozhatjuk az esetleges tüneteket, melyek hátterében felmerülhet, hogy megfertőződtünk:

• magas láz
• légúti fertőzés tünetei: köhögés, orrváladékozás, fejfájás, levertség
• tüdőgyulladásnak megfelelő tünetek: heves, produktív köhögés, fulladás, fekvési képtelenség, légszomj

Mivel a légúti betegségek hasonló panaszokat okoznak, a koronavírus fertőzés a tünetek alapján nem különböztethető meg egyértelműen más vírusfertőzésektől, például az influenzáétól. Jellemző lehet ugyanakkor, hogy a koronavírus fertőzöttek között kevesen számolnak be torokfájásról, míg más vírusok esetén ez gyakori panasz.

Hogyan előzhető meg a fertőzés?

Fontos az állatkontaktustól való tartózkodás, az élőállat-piacok elkerülése, az alapvető higiénés szabályok betartása, és a rájuk való fokozott odafigyelés, alapos szappanos kézmosás, kézfertőtlenítés. Kerüljük az egzotikus, nyersen készített, nem megfelelően hőkezelt termékeket, élelmiszereket, a nem megfelelően átsütött, hőkezelt állati eredetű termékeket!

Az európai járvány gócpontja Észak-Olaszországban található, a külügyminisztériumok azt javasolják, hogy átmenetileg ne utazzunk a térségbe. Olaszországon kívül Európában Németországból, Franciaországból és Nagy-Britanniából jelentettek több beteget. A szájmaszk viselése Jakab Ferenc virlógus szerint egészségesek számára felesleges, nem véd a koronavírus ellen.

Létezik ellenszer?

Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan gyógyszer vagy védőoltás, amelynek segítségével biztosan gyógyítható, illetve megelőzhető lenne a 2019-nCoVfertőzés. A hengsúly ezért a fertőzés megelőzésén, az esetleges egyéb betegségek kezelésén, továbbá az általános egészségi állapot javításán van. Februárban számos kutatóközpont számolt be ígéretes kísérletekről, ezek a készítmények azonban széles körben még nem alkalmazhatóak. A China National Biotec Group a gyógyult betegekben felfedezett antitestekkel kezdett kísérletekbe, a szintén kínai Csöcsiang Egyetem kutatása egyes antivirális szereknél állapította meg, hogy megállítják a vírus szaporodását, a Gilead Sciences Inc. amerikai gyógyszergyár pedig egy ebola-ellenes szert tesztel a koronavírussal szembeni hatás szempontjából.

Mi várható a következő hónapokban?

Szlávik János infektológus, osztályvezető főorvos szerint a járvány várhatóan nyárra ér véget, addig azonban százezres megbetegedésszám is elképzelhető. A koronavírus ugyanis elmondása szerint nem szereti a nyarat, a víruscsaládhoz tartozó korábbi járványok (SARS, MERS) is a nyári hónapokra szűntek meg.

A szakértők szerint a járványt komolyan kell venni, de nincs ok a pánikra. A legtöbb, amit a lakosság tehet, hogy gyanú esetén nem megy dolgozni, gyermekét nem viszi iskolába vagy óvodába, illetve orvoshoz fordul. Ez valamennyi fertőző betegségre igaz, így a hetente több tízezer új megbetegedést okozó influenzára is.

WEBBeteg-összeállítás. Források: Dr. Sarkadi Adrien infektológus, WEBBeteg; MTI, ÁNTSZ, Magyar Tudományos Akadémia, livescience.com