Nyolc kisbolygó kapott magyar nevet


Magyar csillagászok által felfedezett kisbolygók elnevezését hagyta jóvá a Nemzetközi Csillagászati Unió. Kisbolygót kapott Márai Sándor, Gárdonyi Géza és Kabos Gyula is. A Szegedi Tudományegyetem és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont együttműködésével 1997-ben indított kisbolygó-megfigyelési program keretében már kétezernél is több aszteroidát sikerült felfedezni – olvasható a hírek.csillagászat.hu weboldalon. Ezek jó részét a Csillagászati Intézet Piszkéstetői Megfigyelő Állomásának 60 centiméteres Schmidt-távcsövével találták a Szegedi és az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói, kutatói, illetve a csillagda munkatársai. A Nemzetközi Csillagászati Unió 2012 végén nyolc újabb magyar felfedezésű kisbolygó elnevezését hagyta jóvá. Az égitestek nevei előtt sorszámuk, utána az ideiglenes nevük (benne a felfedezés évével) látható. Például: (147421) Gárdonyi = 2003 GG. A kisbolygó Gárdonyi Géza (1863–1922) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, az MTA tiszteletbeli tagja után kapta nevét, aki történelmi regényei nyomán a századforduló magyar irodalmának népszerűségben máig kiemelkedő alakja. Az író monogramja miatt esett a választás az ideiglenes jelölésében GG betűket tartalmazó aszteroidára. További „magyar” kisbolygók: Fertőszentmiklós (egyik felfedezőjének szülőhelye), Mecsek (Baranya és Tolna megyei hegység), Kabos (névadó Kabos Gyula, 1887–1941, színész), Márai (Márai Sándor, 1900–1989 magyar író, költő, újságíró), Steinerzsuzsanna (1927–2012, matematika-fizika szakos tanárnő), Málna (az egyik felfedező kislányának neve), Keszthelyi (Keszthelyi Sándor építész, amatőrcsillagászról, aki pontosan 30 évvel az aszteroida megtalálása előtt az egyik első európai felfedezője volt a 2 magnitúdóig fényesedő Nova Cygni 1975-nek). Egy kisbolygó felfedezése az első megpillantásától az elnevezéséig igen hosszadalmas és bonyolult folyamat. Ennek legfőbb oka, hogy az égitest mozgásának pontos meghatározásához, a pálya precíz leírásához több éven keresztül kell követni a kisbolygót, ami nem mindig sikerül az észlelőknek. A felfedezéshez egy éjszaka megfigyelései nem elegendők, legalább két-három különböző éjszaka kell megfigyelni a kisbolygót, de a legbiztosabb, ha egy hónapon át tudják követni. Amennyiben kevés észlelést végeztek, az is előfordulhat, hogy elveszítik az égitest felfedezésének jogát. Ha már két különböző évben észlelték a kisbolygót, azután is hosszú az út, amíg a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) illetékes szervezete, a Minor Planet Center megsorszámozza az égitestet, és az ekkor megadott felfedezőnek 10 évig kizárólagos joga nevet adni az égitestnek. NyJ

Nyomj egy lájkot is, ha tetszett a cikk