Még több forróság vár Európára

Hét éven belül világszerte a mostani kétszeresére, 2040-re pedig a négyszeresére nő a nyári extrém hőhullámok száma a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) kutatói szerint. A Dim Coumou vezette kutatócsoport vizsgálatában olyan, többek közt a 2003-as európai és a 2012-es egyesült államokbeli rendkívüli (3 szigmás) hőhullámhoz hasonló időjárási jelenségekre összpontosított, amelyekben a nyári hónapok során a hőmérsékletváltozás jelentősen meghaladja az adott régióra jellemző értéket. Az extrém hőhullámok, amelyek jelenleg a szárazföld 5 százalékát sújtják, 2020-ra a Föld területének tíz, 2040-re a húsz százalékát fogják érinteni Coumou szerint. Különösen súlyosan érinti majd a változás a trópusi területeket – ez már 2000 és 2012 között is megfigyelhető volt -, de Európára is több forróság vár. A potsdami kutatók az üvegházgáz-kibocsátás jelenleg várható növekedése esetén még kedvezőtlenebb időjárási szélsőségekre számítanak 2100-ig. Amennyiben sikerülne gátat szabni a károsanyag-kibocsátásnak, és elérni, hogy a szén-dioxid mértéke ne haladja meg a 490 ppm-et a levegőben, a század végéig a 2040-es szinten stabilizálódna az extrém események száma. Ez is azt jelentené azonban, hogy az extrém meleg a trópusokon mindennapossá válik, Dél-Amerikában és Nyugat-Afrikában a nyári napok felét, Nyugat-Európában pedig az ötödét fogja sújtani. A hőhullámok, valamint az aszályok és a viharok tovább erősíthetik a klímaváltozást, függetlenül attól, hogy mennyi üvegházhatású gáz kerül a légkörbe – egészítették ki a potsdami kutatást jénai tudósok a Nature című szaklapban megjelent tanulmányukban. Sokkal több szélsőséges hőhullámra kell számítani a jövőben