Élet után kutatnak egy újonnan felfedezett bolygón

Élet után kutatnak egy 11 fényévre, vagyis a Naprendszer viszonylagos közelségében lévő bolygón, amely a Földhöz hasonló méretű. Az újonnan felfedezett, a Ross 128 b jelet viselő bolygó tulajdonságai alapján a kozmoszbeli élet utáni kutatás fő célpontjává vált. Ez a második legközelebbi ismert exobolygó, azaz Naprendszeren kívüli bolygó. A legközelebbi, a Proxima b kevésbé alkalmas az életre.

Az új bolygót a Chilében lévő La Silla Csillagvizsgálóban a nagypontosságú színképelemző (HARPS/High Accuracy Radial Velocity Planet Searcher) segítségével fedezték fel. A kutatás eredményeit az Astronomy & Astrophysics című szaklapban mutatták be.

A Ross 128 b hússzor közelebb kering a csillaga körül, mint a Föld a Nap körül. De mivel fő csillaga, egy vörös törpe jóval kisebb és halványabb, mint a Nap, csak egy kicsivel több szoláris sugárzásban részesül, mint a Föld. Ebből következően felszíni hőmérséklete hasonló lehet a Földéhez.

Nicola Astudillo-Defru, a Genfi Obszervatórium munkatársa elmondta, hogy a bolygó felfedezése több mint egy évtizednyi „intenzív monitorozás” eredménye a Harps műszer segítségével.

A Naprendszeren kívüli lakható világok utáni kutatás során a csillagászok általában a Földhöz hasonló kis tömegű, sziklás felszínű és mérsékelt hőmérsékletű bolygót keresnek. Az ilyeneket azonban viszonylag nehéz észlelni. A mintegy 3500 ismert exobolygó többsége úgynevezett forró Jupiter, vagyis hatalmas gázóriás, amely főcsillagához közel kering, és az élettel összeegyeztethetetlen jellemzőkkel bír – írja a BBC.com.

A kisebb, Föld méretű bolygók nagy része úgynevezett vörös törpék körül kering, ez a Tejútrendszer leggyakoribb csillagtípusa. A vörös törpék halvány csillagok, a körülöttük keringő kis tömegű bolygókat pedig úgy lehet észlelni, hogy megfigyelik az előttük elhaladó égitest okozta periodikus fényingadozásokat.

Ezek a csillagok azonban nem teremtenek az élet számára alkalmas feltételeket a körülöttük keringő bolygó számára. Gyakran jóval aktívabbak, mint a Nap, időnként szuperflereket produkálnak. A napkitörés – fler – párperces robbanás a csillag fotoszférájában vagy afölött. Ezek a szuperflerek töltött részecskék erőteljes robbanásával járnak, ami káros sugárzással bombázza a közeli világokat.

A mindössze 4,2 fényévre lévő Proxima b a Földhöz legközelebbi, mérsékelt hőmérsékletű exobolygó. De egy viszonylag aktív vörös törpe körül keringve mintegy harmincszor több ibolyántúli sugárzásban részesül, mint a Föld. Így a Ross 128 b a „legcsendesebb” közeli csillag, amely körül mérsékelt hőmérsékletű exobolygó kering.

A csillagászok egy csillag körül lakható zónának nevezik azt a távolságot, ahol a hőmérséklet olyan, hogy a víz folyékony halmazállapotban képes maradni a bolygó felszínén. A lakható zóna magától a csillagtól függ: a vörös törpék halványabbak, tehát hűvösebbek, mint a Nap, így lakható zónájuk közelebb van, mint a Naprendszerben a Nap körüli zóna.

Egyelőre még nem tudni biztosan, hogy a Ross 128 b csillaga lakható zónájában van-e, de a kutatók szerint -60 és 20 Celsius-fok közötti hőmérséklettel mérsékelt hőmérsékletűnek számít.

A következőkben a kutatók a Ross 128 b-hez hasonló közeli világok légköri összetevőit és kémiáját kívánják vizsgálni. A gázok, például oxigén észlelése a bolygókon zajló biológiai folyamatokra engedhet következtetni.

Bár jelenleg 11 fényévnyire van a Földtől, az újonnan megismert bolygó csillaga, a Ross 128 közeledik a Föld felé és a kozmikus mérték szerint egy pillanat alatt, mindössze 79 ezer éven belül átveszi a Proxima Centauri „helyét”, és ez lesz a Naphoz legközelebbi csillagszomszéd.

MTI