Sztriptízbár

Béla keményen dolgozik a munkahelyén, esténként kikapcsolódásként a helyi tekeklubban vagy a kosárlabdapályán múlatja az időt. A felesége megsajnálja, hogy így agyonhajszolja magát, ezért születésnapjára elviszi egy sztriptízbárba. A kidobóember üdvözli őket az ajtóban: – Szevasz, Béla! Hogy s mint, öregfiú? – a feleség zavarba jön, megkérdezi, járt-e már itt Béla azelőtt. – Á, dehogy – válaszolja a férj – a tekeklubból ismerem. Ahogy leülnek, odajön a pincérnő, és kérdi, hogy hozhatja-e a szokásos Amstelt. A feleség most már kifejezetten zavarba jön: – Nekem úgy tűnik, sűrűn jársz ide, hogy a pincérnő ilyen jól tudja, hogy mit iszol. – Á, dehogy – válaszolja Béla – a női kosárcsapatban játszik, néha együtt edzünk. Erre odajön az egyik meztelen táncoslány, és átöleli Bélát: – Szia, Béluci! Ellejthetem a szokásos kis táncot az asztalodon? Erre a feleség hisztérikusan felkapja a retiküljét, és kirohan. Béla utánaszalad, és látja, hogy épp egy taxiba száll be az asszony. Gyorsan utoléri, és még pont beslisszan a hátsó ülésre az asszony mellé. Erre az asszony elkezd éktelenül visítani és rúgkapálni. A taxis hátrafordul, és odaveti: – Bélám, te állandóan ilyen harcias kis q-kat fogsz ki magadnak.