Rendben, én…

A bankigazgatónak közbejön valami, ezért a titkárnőjét küldi el ebédelni egy gazdag kliensével – egy afrikai ország néger királyával. Lelkére köti, hogy legyen nagyon kedves a királyhoz, mert fontos ügyfél, rengeteg pénze van a bankban. Az ebéd közben a titkárnő ijedten veszi észre, hogy nagyon megtetszett a négernek. Akkor esik igazán kétségbe, mikor az megkéri a kezét, hogy menjen feleségnek a háremébe. Megpróbálja finoman elhárítani: – Én megfogadtam, hogy csak ahhoz megyek hozzá, aki nászajándéknak egy 50 karátos gyémántot ad. A király telefonál egyet. – Rendben, én megvenni. – De azt is megfogadtam, hogy csak úgy megyek férjhez, ha egy 50 szobás palotában lakunk. A néger láthatóan gondban van, most már hoszabban telefonál, de végül kiböki: – Rendben, én megépíteni. Most már a csaj kezd nagyon feszengeni, de kivágja magát: – És utoljára, azt is megfogadtam hogy csak olyanhoz megyek, akinek 50 centiméteres farka van. A négernek most már igazán nagy gondja van, gyöngyözik a homloka, de nem adja fel. – Rendben, én levágni.