2013. szeptember 8.

Ma Adorján, Adrián, Adriána, Adrienn, Csobán, Enna, Ibolya, Irma és Mária nevű olvasóink ünneplik névnapjukat. A Mária héber eredetű név, és számos – sokszor ellentétes – jelentéssel bír, például szomorúság, zabolátlan, erős, ellenálló, lázadó, kövér és fegyelmezetlen. Az Adrienn francia név, és az ottani Adorján férfinév női párja. Ma van Kisboldogasszony napja, Szűz Mária születésének emléknapja. Már a XI. században számontartott ünnepünk. Mária születésének gazdag apokrif hagyományai vannak, amelyek a kódexirodalmunkba is bekerültek. Kultusza a barokk időkben káprázatos gazdagságban bontakozott ki. A középkori templomok egy részének eredetileg Mária-titulusa lehetett, a barokk időkben aztán a Kisasszony-búcsúnapot választották hozzá. Egy középkori eredetű legenda szerint Kisasszony hajnalán angyalok zengenek a mennyekben. E régi hiedelemnek jellegzetes népi hajtásai is vannak. Tápén a jámbor hagyománynak hódolva még napjainkban is sok asszony megy ki Kisasszony hajnalán a Tisza partjára napköltét várni, írta Bálint Sándor. Azt mondják, akinek „érdeme van rá”, az a fölkelő napban megláthatja Máriát, sugarai rózsát szórnak. Kisasszony napjára a jámborabb asszonynép másfelé is virrasztással készül. Ősi pogány őszkezdő nap. A fecskék is összesereglettek, hogy melegebb égtájak felé repüljenek, ezért nevezik ezt a napot „fecskehajtó Kisasszonynak”. Dologtiltó nap lévén, az asszonyok sem dolgoznak, különösen a fonás tilos. Megkezdődik a termények betakarítása. Leverik a diót is, de a vetésre is kell gondolni, hogy Szent Mihály napjára a földbe kerüljön a mag. Az időjárást is figyelik a gazdák, mert ha esik, nem lesz jó idő a vetésre. Ez a nap volt sokfelé a cselédek szolgálatba lépésének az ideje is. 1566-ban elesett Szigetvár. Aznap a Szigetvárt az ostromló törökökkel szemben védelmező Zrínyi Miklós kapitány a megmaradt katonáival az utolsó összecsapásra készült. A 100 ezer főt meghaladó török sereg I. Szulejmán szultán vezetésével augusztus 6-án kezdte meg az ostromot. Zrínyi Miklós 2.500 katonával rendelkezett, de hősiesen visszavertek minden török rohamot. Bíztak a Győrnél gyülekező 100 ezres császári had felmentő hadjáratában. Ez azonban nem érkezett meg, így Szigetvár védői magukra maradtak. Előbb az Újváros, majd az Óváros veszett el, a törökök a várat övező tavat is lecsapolták, és heves ágyúzással rombolták a falakat. Szeptember 5-én az egyik bástya felrobbant, és Zrínyi mintegy 200 megmaradt katonájával a belső várba szorult, ahol már reménytelen volt az ellenállás. Szeptember 5-én a török táborban meghalt a szultán, de serege körében ezt titokban tartották. A törökök megadásra szólító felhívását Zrínyi visszautasította, és amikor a belső vár is kigyulladt, Zrínyi a várőrséggel kitört a tűztengerből és hősi halált halt. A szigetváriak igazi hősként haltak meg Zrínyi Miklóssal az élen, de a törökök is nagy árat fizettek a győzelemért. Szulejmán mellett 25 ezer katonájuk maradt holtan a vár alatt. Szigetvár megállította a hódítókat. 1653-ban Pozsonyban ezen a napon koronázták magyar királlyá I.Miksát. 1850-ben született Blaha Lujza színésznő, a XIX. század vége népszínműveinek híres primadonnája, a ,,nemzet csalogánya”. 1951-ben született Ránki Dezső Kossuth-díjas zongoraművész, kiváló művész.