2013. október 1.

Ma Bazsó, Ludovika, Malvin, Remig és Rémusz nevű olvasóink ünneplik névnapjukat. A Malvin az ősi germán Madalwine névből fejlődött ki, jelentése: a jog barátja. Érdekes, hogy a németben – és más nyelvekben is – a Malvin férfinév, női párja a Malvina. Nálunk viszont férfi változata nincs, a Malvint pedig a hölgyek viselik. Az Unesco Nemzetközi Tanácsának határozata alapján október 1. a Zene Világnapja lett. Az ENSZ közgyűlés határozata alapján a mai napot az idősek világnapjaként tartják számon. 1579. október 1-jén érkeztek az első jezsuita szerzetesek Erdélybe. Báthory István fejedelem ugyanis rábírta az országgyűlést, hogy engedjék be a jezsuitákat az országba, mivel így akarta a halódó katolicizmust megmenteni. Természetesen tisztában volt a protestáns többséggel, de mindenképpen meg kívánta erősíteni a katolikus vallást. A fejedelem a jezsuita rend számára Kolozsváron főiskolát létesített, amely több más helységben is tarthatott fenn iskolákat. A jórészt protestáns szellemiségű erdélyi rendek leplezetlen gyűlölettel figyelték a Jézus-társaság kezdetben lengyel és olasz, majd magyar tagjait; tanításuk színvonala és a fejedelmi támogatás miatt sikeres térítő munkájukat, növekvő politikai befolyásukat; tevékenységüket azonban nem tudták megakadályozni. 1869-ben ezen a napon az Osztrák-Magyar Monarchiában- a világon elsőként – bevezették a postai levelezőlapok használatát. 1932-ben alakult meg a Gömbös-kormány. A (Teleki, Bethlen, Károlyi) kormánya után a murgai evangélikus tanító fiának miniszterelnöksége nem egyszerűen kormányváltozást jelentett. Gömbös Gyula miniszterelnöki megbízásával ha rendszerváltás nem is ment végbe, de a rendszeren belül alapvető eltolódás vette kezdetét a bethleni szisztémához képest. Alakja a tekintélyelvű, modernizációra törekvő nemzeti radikalizmus hatalomra kerülését jelképezte. Egyike volt azoknak, akik a politikával már 1918-19 traumája után kerültek kapcsolatba, így nem a „boldog békeidőket“ álmodták vissza, hanem egy új Magyarországot akartak felépíteni. A háborús vereséget és Trianont – joggal – az internacionalizmusnak és a baloldali rétegek művének tulajdonították. Velük szemben a keresztény és nemzeti Magyarország alternatíváját fogalmazták meg, melynek felépítésében a tiszta parasztságra és a középosztályra számítottak. 1943. október 1-től kezdetét vette az 1924-1925-ben született székely legények magyar hadseregbe való bevonultatása. A több mint 10 ezer fő székely határőrújonc részére már 1943 tavaszán gyalogsági és tűzérségi kiképzőtáborokat állítottak fel. Tűzérségi kiképzőtábor volt Marosvásárhelyen, Szászfenesen és Gyímesfelsőlokon; a gyalogsági kiképzőtábort többek között Nyárádszeredában, Szászrégenben, Sepsiárkoson, Zetelakán, Szentegyházasfalun, Marosfőn, Gyímesfelsőlokon, Parajdon, Maroshévizen és Tekén alakították ki. 1899-ben született Bárdos Lajos zeneszerző, karnagy. 1929-ben született Házy Erzsébet Kossuth-díjas operaénekesnő, érdemes és kiváló művész. 1946-ban született Molnár Piroska színésznő. 1948-ban született Som Lajos, a Piramis együttes basszusgitárosa.