2013. március 19.

Ma József, Bánk és Jozefa napja van. A József héber Jóséph névből származik. Az összetett név első tagja Jahve, a második tag jelentése bizonytalan, valószínűleg: gyarapítson. Magyarországon a XVIII. századtól kezdve a leggyakoribb férfinevek közé tartozott. Ehhez hozzájárult Szent József akkoriban megnövekedett tisztelete, amely a XIX. század második felében tetőzött, amikor is IX. Pius pápa a római katolikus egyház védőszentjének nyilvánította őt. Az 1970-es évektől kezdve, egyre veszít a népszerűségéből, de még igen gyakori. A Bánk régi magyar személynév, a Bán név kicsinyítőképzős származéka, amely a bán méltóságnévből származik. Ma van Szent József ünnepe. Szűz Mária jegyese és Jézus nevelőapja, az ácsok és otthont alapítók, valamint a „jó halál” patrónusa. Már a 9. században volt emlékünnepe, VIII. Orbán pápa 1642-ben tette Szent József napját rendes ünneppé. Sok helyen ekkor hajtják ki először a marhákat a legelőre és ekkor engedik ki a méheket is. Ezen a napon ültetik a fokhagymát, a krumplit, a kaprot. 1848-ban Pesten megjelent a forradalmi ifjúság lapja, a Márczius Tizenötödike. 1849-ben a marosvásárhelyi tisztviselők kötelezően felesküdtek az alkotmányra. 1990-ben hodáki és libánfalvi románokat szállítottak Marosvásárhelyre: ezek megpróbálták felgyújtani az akkori RMDSZ székházat. Első szándékuk az volt, hogy leszámolnak „a két Bolyaival”, amikor azonban rájöttek, hogy ez nem fog sikerülni, az RMDSZ székházába szorult helyi magyarokkal akartak leszámolni: ekkor ütötték le Sütő Andrást, és verték ki az egyik szemét. 1888-ban március 19-én született Kabos Gyula színész – komikus (Hyppolit, a lakáj). 1637-ben ezen a napon hunyt el Pázmány Péter katolikus főpap, esztergomi érsek, az ellenreformáció vezéralakja, író, a magyar irodalmi nyelv egyik megteremtője. Kolozsvári diák korában katolizált, 1587-ben belépett a jezsuita rendbe. Krakkóban, Bécsben, Rómában tanult, 1601-ben visszatért Magyarországra hittérítőnek. Nagyszombatban nevelőintézetet és papneveldét, később egyetemet, Bécsben magasabb papnevelő intézetet, Pozsonyban jezsuita kollégiumot és iskolát, Érsekújváron és Körmöcbányán ferences kolostort létesített. Az ellenreformáció vezéralakjaként egyházpolitikai munkásságával s még inkább hitvitázó írásaival döntő része volt a magyarországi rekatolizációban. Népies magyar nyelven írt vitairatai, prédikációi, imádságai kimagasló szerepet játszottak a magyar irodalmi nyelv megteremtésében, erőteljes stílusukkal maradandó értékei a magyar irodalomnak. Váradon született 1570-ben. 1955-ben március 19-én halt meg Károlyi Mihály gróf, liberális, majd demokrata politikus, miniszterelnök, államfő. 1982-ben halt meg Jékely Zoltán költő, Áprily Lajos fia, a Nyugat harmadik nemzedékének tagja. Költészetére egyaránt hatott az erdélyi népköltészet és a nyugatos hagyomány. Verseit erős érzelmi telítettség és intellektuális vívódás jellemzi. A múlt század ötvenes éveiben hallgatásra kényszerült. Novellákat, esszéket is írt. 1913-ban született.