2013. március 15.

Ezen a napon a Keled, Kelemen, Kristóf, Ludovika, Lujza, Lukrécia, Sudárka, Zakária és Zakariás nevű olvasóink ünneplik névnapjukat. A Kristóf görög eredetű név, a Krisztophoroszból alakult ki, annak rövidülése által. Jelentése igen magasztos: Krisztust hordozó. – Március 15: magyar nemzeti ünnep. Pesten győzött a forradalom. Március 15-e jelképpé vált: a magyar nemzet szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. A bécsi forradalom hírére a Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Alig náhányan indultak el Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petőfi lelkesítő költeményét a Nemzeti Dal-t. Délután naggyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember jelent meg. Itt felolvasták a 12 pontot és Petőfi is elszavalta költeményét. Ezután a Várba vonultak, hogy a Helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Ez teljes mértékben sikerült, így vér nélkül győzött a forradalom. Az összegyűlt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon bocsátották. 933-ban Merseburgnál I.( Madarász) Henrik német királytól elszenvedték első jelentős vereségüket a kalandozó magyarok. 1655-ben Wesselényi Ferencet nádorrá választotta a pozsonyi országgyűlés. Wesselényi 1667-ig volt nádor. Ő maga, Nagyszombaton a jezsuitáknál tanult. A Habsburgok oldalán harcolt a törökök ellen. 1646-ban grófi rangra emelték, 1647-ben felső-magyarországi főkapitány, 1655-től pedig nádor. Az 1664-es vasvári béke után más főurakkal együtt Habsburg-ellenes összeesküvést szerveztek, ám Wesselényi a felkelés előtt meghalt. 1848. március 15-én Pesten győzött a forradalom. A párizsi forradalom híre 1848. március 1-jén Pozsonyba érkezett. Kossuth március 3-án az alsótáblán beszédet mondott. Felirati javaslatában jobbágyfelszabadítást, önálló magyar kormányt, polgári reformokat, és alkotmányt követelt a Habsburg Birodalom egészének. Ezt az alsótábla el is fogadta. Az udvar az országgyűlést fel akarta oszlatni, hogy időt nyerjen István nádort és helyetteseit Bécsbe küldték, hogy ne tudja senki összehívni a felsőtáblát. Kossuth akkor a pesti radikálisokhoz fordult. Március 13-án Bécsben kitört a forradalom, ennek hírére március 14-én Kossuth 12 pontját a főrendek elfogadták. Kossuth 200 emberrel és 2 gőzhajóval Bécsbe utazott. A bécsi forradalom híre Pesten is felgyorsította az eseményeket. Március 14-én este a Pilvax kávéházban a ‘márciusi ifjak’ elhatározták, hogy követeléseiknek másnap tüntetéssel adnak nyomatékot. Másnap Pest utcáin húszezres tömeg vonult zuhogó esőben. A helytartótanács elfogadott minden követelést. A bécsi udvar rákényszerült, hogy a magyar országgyűlés határozatait V. Ferdinánddal jóváhagyassa. 1890-ben gróf Szapáry Gyulát választotta a kormányzó Szabadelvű Párt Magyarország miniszterelnökének. 1881-ben az Aranygyapjas-rendet, majd a Szent István-rend nagykeresztjét és a francia becsületrendet kapta meg. 1966-ban nyilvánosságra hozták a meghamisított romániai népszámlálási adatokat. Eszerint az erdélyi magyar lakosságnál szinte a nullával egyenlő a népszaporulat. 1326-ban született Nagy Lajos magyar király. Királyságát Európa számottevő hatalmainak sorába emelte. 1833-ban a csehországi Josefstadtban megszületett báró Fejérváry Géza miniszterelnök, gyalogsági tábornok, akit 1905-ben Ferenc József nevezett ki a “darabontkormány” élére. 1894-ben született Aba Novák Vilmos festő, grafikus, a ,,római iskola” művészcsoport tagja. 1913-ban született Solti Bertalan Kossuth-díjas színész, érdemes művész.