2013. május 7.

Ma a Gizella, Szaniszló, Napóleon, Bendegúz, Germán és Dalma nevű olvasóink ünneplik névnapjukat. A Gizella ófélnémet eredetű név, jelentése női túsz, női kezes, idegen udvarban nevelkedő leány. Legismertebb viselőjének, Szent István király feleségének boldoggá avatása idején (1911), és általában a XX. század első felében gyakori volt. A Dalma Vörösmarty Mihály írói névalkotása, eredetileg férfinév (a Zalán futása című hőskölteményben). Forrása talán a nyelvjárási dalma szó, jelentése testes. Petőfi Sándor is használta saját álneveként. Női névként először Vajda Péter költő alkalmazta 1839-ben, majd később Jókai Mór. 1205-ben Bécsben 6 éves korában váratlanul meghalt III. László magyar király, akinek Péter győri püspök vitette haza a holttestét és a székesfehérvári bazilikában temette el. 1199-ben született Imre magyar király és Konstancia aragóniai hercegnő gyermekeként. Imre egész uralkodása alatt öccsével, a későbbi II. Andrással vívott küzdelmet a hatalomért. 1203-ban öccse ismét lázadást robbantott ki ellene, akit Imre elfogatott és börtönbe záratott. A király közben súlyosan megbetegedett, így a pápa beleegyezésével 1204. augusztusában a kalocsai érsekkel királlyá koronáztatta egyetlen fiát, az ekkor 5 éves Lászlót, aki helyett ő tette le az esküt. Andrást kiengedte a börtönből és fia gyámjává, halála esetén az ország kormányzójává tette. Imre novemberben meghalt, így András herceg vette át a kormányzást, azonban a pápa intése ellenére a gyermekkirály jogait semmibe vette. Az özvegy királyné VI. Lipót osztrák herceghez menekült fiával és a koronázási ékszerek egy részével együtt. Nem sokkal ezután III. László váratlanul meghalt, a Szent Korona is visszakerült Magyarországra, a királyné pedig visszatért Aragóniába. 1924-ben megkezdődött a nyolcadik újkori Nyári Olimpia Párizsban. Párizs és Franciaország 1924-ben immár másodszorra rendezhetett Nyári Olimpiát, ami csak különleges esetben szokott előfordulni. A szervezést tekintve az 1900-as Olimpiához képest sikerült szépítenie a francia fővárosnak. Itt már a világháború vesztes országainak sportolói is megjelenhettek, azonban belpolitikai okokból Németország küldöttsége távolmaradt az eseménytől. 45 országból összesen 2956 férfi és 136 női sportoló érkezett, 17 sportág 126 versenyszámában mérték össze erejüket. Az előző Olimpián is diadalmaskodó csodafutó, Paavo Nurmi korábbi három aranyérméhez itt öt újat szerzett, az uszodában pedig mindenki Johnny Weismüllert bámulta. A magyar csapat összesen két aranyérmet gyűjtött; az egyik első helyezés dr. Posta Sándornak köszönhető kard egyéniben, a másik az agyaggalamb-lövész Halasy Gyulának. Hajós Alfréd úszóbajnok ezen az Olimpián nyert szellemi versenyt, mivel az ő stadiontervét találták a legjobbnak; ezzel ő lett az első sportoló, aki a művészeti olimpián is sikert tudott elérni. 1776-ban megszületett Berzsenyi Dániel költő, táblabíró. 1871-ben jött a világra Nyírbaktán gróf Károlyi Gyula – az első magyar köztársasági elnök, gróf Károlyi Mihály unokatestvére -, aki 1931-32-ben Magyarország miniszterelnöke volt.