2013. június 23.

Ma Arszlán, Szidónia, Szultána, Zolna, Zoltán és Zoltána napja. A Zoltán török eredetű név, voltaképpen a fejedelem jelentésű szultán szó magyarosításának eredménye. Régebben Zolta formában folt honos nálunk, Árpád fejedelem kisebbik fiát is így hívták. Ma van Luxemburg nemzeti ünnepe. Június 24. előestéje volt a szertartásos tűzgyújtás legfontosabb idõpontja, hogy a gonosz szellemeket, sárkányokat elűzzék. A tüzet azért gyújtják – a falun kívül, dombon, temetõben -, hogy a gonosz szellemeket, sárkányokat elűzzék. A tüzet a lányok át szokták ugrani, ebből jósolnak férjhezmenetelükre vonatkozóan. A szokás a XVI. században már általánosan ismert volt. Szintén a XVI. század óta ismert ez a szólás: “Hosszú, mint a szentiváni ének.” Heltai Gáspár 1570-ben ezt írta: “Hallottam, hogy igen hosszú a Szent Iván éneke, hogy az ördög megkezdvén, el nem végezhette, hanem megfulladott rajta.” A XIX. századtól a magyar proverbium-gyûjtemények a szólást a tűzgyújtást kísérő több részes, igen szép rítusének-sorozatra vonatkoztatták, amely a Nyitra környéki magyarok közt volt ismeretes. Akárcsak a pünkösdölõ ének, ez is gazdag mitikus motívumkincset ölel át. A szentiváni tűzgyújtáshoz sokféle hiedelem fűzõdött. Bod Péter feljegyzése szerint üszögöket vittek a gyermekek, és felszúrták a káposztáskertben, hogy a hernyó a káposztát meg ne egye, vagy a vetések közé, hogy a gabona meg ne üszkösödjék. A tűzugrás alkalmából a tûzbe dobott gyümölcsnek gyógyító erõt tulajdonítottak. Szokás volt mezei virágokból, füvekbõl koszorút kötni és ezt a ház elejére akasztani, tűzvész ellen. Ma van az Olimpiai Nap. 1894. június 23-án Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére Párizsban összeült a Kongresszus az olimpiai játékok felújítására, amelyen elhatározták az olimpia eszme újjáélesztését. Ennek emlékére 1987 óta ünnepeljük az Olimpiai Napot. 1606-ban a Bocskai István vezette szabadságharcot lezárta a bécsi béke megkötése, amelyben a Habsburgok biztosították Erdély önállóságát, a protestáns vallás szabadságát, és véget vetettek a felségsértési pereknek. 1874-ben ezen a napon Budapesten megindult a fogaskerekű vasút a Városmajortól a Svábhegyig. A 2,8 kilométer hosszú vasút abban az idõben a harmadik ilyen jellegű tömegközlekedési eszköz volt a világon. A vonalat 1890-ben hosszabbították meg a Széchenyi-hegyig: az azóta már 3,7 kilométer hosszú vasutat 1929-ben villamosították. 1973. augusztusában vonalát teljes egészében felújították. 1873-ban született Beck Ö. Fülöp szobrász, a modern magyar szobrászat és éremművészet egyik úttörõje.