2013. július 8.

Ma Aladár, Arnold, Arnolda, Csatád, Csatár, Csató, Edgár, Ellák, Erik, Erzsébet, Estilla, Eszter, Eugén, Gellén, Iza, Izabella, Jenő, Karsa, Kartal, Liza, Teréz, Tessza és Zsóka nevű olvasóink ünneplik névnapjukat. Az Erik a teljesen hasonló hangzású germán névből ered, jelentése: tekintélyes, nagyrabecsült. Német származása ellenére főként az északi népeknél volt népszerű, a korai középkorban sok skandináv uralkodó, dán és svéd király viselte. 1167-ben történt a zimonyi csata. A szerémségi Zimonynál volt a XII. századi magyar-bizánci háborúk egyik legjelentősebb ütközete. A 15.000 fős magyar sereg vezére a különleges hatáskörrel felruházott Bács megyei ispán, Dénes ispán lett. Ő rendelkezett az ország 72 vármegyéje közül 36 vármegye katonai erejével. A csatában a Dénes ispán vezette páncélos nehézlovasság legyőzte a bizánci balszárnyat, de később hosszú és véres kézitusában a bizánci centrum fölénye érvényesült, és a magyarok kénytelenek voltak meghátrálni. A csatában a bizánciak gyõztek, fogságba esett 5 magyar ispán és 800 harcos. A csatavesztés fő oka az volt, hogy Dénes ispán túlságosan bízott a nehézlovasságban, de kiderült, hogy ez egymagában nem volt elég a győzelemhez, mivel a könnyebb fegyverzetű magyar balszárnyat és a centrumot a bizánciak legyűrték, és ezt követően a nehézlovasság sem tudta megfordítani a csatát. 1704-ben ezen a napon a gyulafehérvári országgyűlés erdélyi fejedelemmé választotta II. Rákóczi Ferencet. Annak idején, Rákóczi az 1703. november 29-én kiadott barcasági kiáltványban egész Erdély lakosságát felszólította a Habsburg elnyomással szembeni küzdelemre. A vármegyei magyarság és a székelység mellett kisebb számban szászok és románok is csatlakoztak. A székelyek, azon belül elsősorban Háromszék felkelése 1703 végén tovább lendített a szabadságharc erdélyi kibontakozásán. 1704. január 28-án a Holdvilág völgyében csatát vesztettek ugyan, de folytatták a portyázásokat, és haladtak Brassó felé. A székely áldozatokból fakadó veszteségeket ellensúlyozta Thököly régi, kipróbált vitézeinek visszatérése Törökországból Erdélybe, és csatlakozása a felkelőkhöz. Rabutin császári tábornagy nem volt ura a helyzetnek, diadalmasan nyomultak előre az erdélyi kurucok. Körülzárták Brassót – magát a várost azonban nem tudták bevenni. Rabutin egyik ezredesét, Gravent Brassó felé küldte egy lovasezreddel. Ez a labanc sereg rajtaütött a korábbi, sikeres rajtaütéseket ünneplő, részegen tivornyázó kuruc seregen. 1704. április 13-án Feketehalom mellett ütköztek meg, és fegyelmezetlenségük miatt az addig derekasan harcoló székely felkelők súlyos vereséget szenvedtek. A rendek 1704. július 8-án a gyulafehérvári országgyűlésen egyhangúlag erdélyi fejedelemmé választották Rákóczit. (A magyar vármegyék, a székely székek és a városok szinte maradéktalanul képviseltették magukat. A szászok közül Nagyszeben és Brassó képviselői hiányoztak.) 1816-ban Kazinczy Ferenc a magyar irodalmi nyelv újjáalakítója, erdélyi körútján Marosvásárhelyen meglátogatta a Teleki-Tékát és Aranka György táblabírót Szentgyörgy utcai lakásán. Kazinczyt, az Ebhát utcai Kemény-házban szállásolták el. Az utcát később róla nevezték el. 2000-ben szentelték fel Marosvásárhelyen a kövesdombi református templomot (Szucsáva, volt Irányi Dániel utca 41-43. szám). A templomot Koszta Árpád építészmérnök tervei alapján 1997-ben kezdték el építeni. 1896-ban született Csonka Pál Kossuth- és állami díjas építészmérnök, egyetemi tanár, Csonka János, a karburátor feltalálójának fia.