2013. július 16.

Ma Valter, Kármen, Mária és Euszták nevű olvasóink ünneplik névnapjukat. A Valter német eredetű név, jelentése uralkodó sereg. A Kármen héber, spanyol eredetű név, jelentése Karmel-hegyi, kert. Szűz Mária spanyol megnevezéséből Nuestra Seńora del Carmen (Karmel hegyi Miasszonyunk) kifejezésből származik. • Hidzsra, az iszlám időszámítás kezdőnapja (622-ben Mohamed próféta híveivel Mekkából Medinába menekülésének emléknapja) • Kármel-hegyi Boldogasszony, a kármeliták védőasszonyának ünnepe 1054-ben a kereszténység keleti és nyugati egyházra szakadt, Konstantinápoly és Róma központtal. Ezen a napon IX. Leó pápa követe, Umbe bíboros, Bizáncban a Hagia Szophia-templom oltárára helyezte a Kerulláriosz Mihály pátriárkát kiközösítő bullát. 1083-ban Szent László király vezetésével kétnapos ünnepen szentté avatták Zoerard-András és tanítványa, Benedek zoborhegyi remetéket; a sorozatnyitó eseményt még ugyanezen évben július 26-án követte Gellért püspök, augusztus 15. kezdettel István király és november 5-én Imre herceg szentté avatása. 1342-ben trónra lépett I. (Nagy) Lajos magyar király (egyidejűleg Lengyelország királya), az első európai uralkodó, akinek serege nagy győzelmet aratott a törökök felett. I. Károly (Róbert) és Erzsébet lengyel hercegnő gyermekeként két bátyja korai halála után, 3 éves korában trónörökös lett. A nyilvánosság előtt 1335-ben, a visegrádi kongresszuson szerepelt először, majd megkapta az “Erdély hercege” címet. Apja halála után lépett trónra, és 1342. július 21-én koronázták királlyá Székesfehérvárott. Jelentős befolyást gyakorolt a kormányzására erős akaratú anyja. 1345-ben meghódolásra kényszerítette Horvátországot, 1346-ban a Velencei Köztársaság ellen indított – majdnem haláláig tartó – háborút, amelyben időnként alulmaradt. 1358-ban megkapta egész Dalmáciát, a szigetekkel együtt. Érvényesíteni akarta a magyar Anjouk itáliai trónigényét, valamint megbosszulni öccse, András herceg meggyilkolását, így 1347-48-ban és 1350-ben is személyesen vezetett hadjáratot Nápolyba Johanna királynő ellen. Végül 1352-ben véglegesen feladta itáliai terveit. Több hódító hadjáratot vezetett a Balkán félszigetre, végül sikerült Szerbiát a vazallusává tennie. A Keleti-Kárpátokon túl is viselt hadat. Nagybátyjával, III. Kázmér lengyel királlyal többször részt vett a litvánok és a tatárok elleni hadjáratokban. 1370-ben, Kázmér halála után megörökölte a lengyel trónt, ahol először anyja, majd Oppelni László herceg kormányzott. 1372-ben oroszországi vajdaság néven birodalmához csatolta Halicsot is. 1377-ben, az európai uralkodók közül elsőként délre küldött serege nagy győzelmet aratott I. Murád szultán serege felett, és egy évtizedre megállította a törököket. 1378-ban Mariazellben templomot építtetett a győzelem emlékére, valamint a magyar zarándokok által rendszeresen felkeresett aacheni kápolnát is gazdagon megajándékozta. A magyar királyok között leginkább ő képviselte a lovagi eszméket, uralkodása idején nagyobb mértékben terjedtek el a lovagi szokások, a Szent László- és a Nagy Sándor-kultusz. 1367-ben megalapította a pécsi egyetemet. Élete utolsó éveiben a leprához hasonló betegségben szenvedett, amelyet türelemmel és keresztényi alázattal viselt. Az általa építtetett Katalin-kápolnában temették el Székesfehérvárott 1382-ben. 1548-ban alapították meg a bolíviai La Paz várost. 1969-ben az Apollo-11 űrhajó – fedélzetén Neil Armstronggal, Edwin Aldrinnal és Michael Collinsszal – elindult Cape Kennedyről. Július 20-án Neil Armstrong és Edwin Aldrin az Apollo-11 Eagle leszállóegységén a Holdra ért. Július 21-én Armstrong lépett elsőként a Hold felszínére, valamivel később követte Aldrin is, aki kitűzte az amerikai zászlót. A legénység harmadik tagja, Michael Collins eközben a Hold körül keringett a parancsnoki kabinban. A rakéta indítását és a Holdra szállást mintegy 500 millió ember kísérte figyelemmel. Július 24-én tért vissza az Apollo-11 űrhajó, és szállt le a Csendes-óceánon. 1813-ban született Rózsa Sándor alföldi betyárvezér. 1872-ben ezen a napon jött világra Roald Amundsen norvég természetkutató, felfedező, aki 1911. december 14-én meghódította a Déli sarkot (elhunyt 1928. június 18-án).