2013. január 6.

Ma az Anasztáz, Baltazár, Boldizsár, Gáspár és Menyhért nevű olvasóink ünneplik névnapjukat. Gáspár, Menyhért és Boldizsár napja van ma, a háromkirályok ünnepe, akik az újszülött Jézust meglátogatták Betlehemben. A nevek eredete héber. Január 6-án véget ér a karácsonyi ünnepkör. Több fontos bibliai esemény is kapcsolódik hozzá. Már Bod Péter így írt róla: ,,Vízkereszt napja Boldogasszony havának hatodik napjára esik, amely napot a rómaiak szenteltek Augustus császár tisztességére. A keresztények pedig a maguk vallására alkalmaztatták, és nagy szorgalmatossággal szokták volt megszentelni. Micsoda nevei voltanak ennek az ünnepnek? Mondották ezt epifániának, megjelenés ünnepének, mert ezen a napon jelent meg az új csillag a bölcseknek. Melyre nézve nevezték a régiek festum luminarium, világosság ünnepének is. Mert a bölcsek megjelentek Jeruzsálemben, mert a Krisztus is ezen a napon megkeresztelkedvén, hivataljához fogott, és kijelentette ki légyen: arra nézve is mondatott teofániának, Isten megjelenésének. Mert a lakodalmazó házban a vizet borrá változtatta, és a maga hatalmát kimutatta, ezért nevezték ezt a napot bethfániának, háznál való megjelenésnek… Vízkeresztnek nevezték a magyarok. Miért?… Krisztus vízzel való megkeresztelkedésének emlékezetére…” A görög egyház egészen az 5. századig ekkor ülte meg Jézus születését és megkeresztelését. A nyugati egyház pedig ugyancsak igen régtől fogva Krisztus megkeresztelését és a kánai menyegzőt, a háromkirályok eljövetelét ünnepelte e napon. Ez utóbbiak történetét Máté evangéliumában olvashatjuk. Nevüket az evangélium nem nevezi meg, sőt azt sem jegyzi fel, hogy pontosan hányan és honnan jöttek, csak azt mondja el, hogy mágusok, napkeleti bölcsek voltak. Az ősi néphagyomány már úgy tartotta, hogy számuk három. Beda Venerabilis, a 8. századi jeles író és tudós említette először a nevüket: Caspar, Melchior, Balthasar, azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár. A szír forrásokban az egyiket Gudophorhemnek nevezik, és néhány kutató e nevet azonosította Goudophare pártus királlyal, akit később Szent Tamás apostol keresztelt meg. Így alakult ki a háromkirályok elnevezés. Az ünnephez két szertartás kötődik: a víz- és a házszentelés. Az Egyház már az előző nap délutánján megáldotta a vizet, amelyet kádakban, dézsákban a templomfolyosókra, udvarokra helyeztek el, hogy a hívek tetszésük szerint vehessenek belőle, és otthonukat ezzel felszenteljék. A vízszenteléssel együtt történt a kréta szentelése is, amellyel a pap a házak bejáratára felírta a három szent király nevét, oltalomként. A házak megszentelése általában igen látványosan zajlott le. Először a 16. századból van rá adatunk. A pap kíséretében angyaloknak és háromkirályoknak öltözött fiatalok jártak házról házra, és egy Jézus születését ábrázoló kép előtt többnyire verssel, énekkel köszöntötték az “Új királyt”. Így alakult ki a háromkirályjárás szokása. A kolozsvári jezsuiták a 18. század eleji feljegyzésében maradt meg ennek egyik legrégebbi szövege. 1422-ben volt a németbródi csata. Aznap Zsigmond magyar király hadvezére, Ozorai Pipo Németbródnál megütközött a legendás huszita hadvezérrel, Jan Zsiskával. A csata elején a magyar lovas íjászok sikeresen lőtték a támadó huszitákat, a szárnyakon pedig némi teret is nyertek, azonban a huszita ágyú- és puskatűz, majd a derékhad harci szekereinek rohama mindent elsöprő volt. A huszita támadás legázolta, illetve megfutamította a magyar páncélos seregközepet, a szárnyak is futásnak eredtek, így Pipo vereséget szenvedett a csatában. Ozorai Pipo egyetlen veresége volt ez a csata. Temesi ispánként 22 éven át védelmezte a déli végeket a törökökkel szemben, és 20 csatában aratott gyõzelmet. 1486-ban Mátyás király Budán kelt oklevelében Marosvásárhely lakóit mindennemû vámfizetés alól örökre felmentette. 1571-ben Dávid Ferenc nyilvános hitvitája zajlott Marosvásárhelyen a kálvinista Göcsi Mátéval a vártemplomban. Ugyanezen a napon János Zsigmond Marosvásárhelyen országgyûlést tartott, ahol kimondták a négy keresztény vallás egyenlõségét és a szabad vallásgyakorlást. Ezen hongyûlésen törvényesen bevették az unitárius vallást is. ,,… az Isten igéje mindenütt szabadon prédikáltassék, a confessioért senki meg ne bántassék, se prédikátor, se hallgatók.” A marosvásárhelyi Keresztelõ Szent János Plébánia Domus Historiának mondott házitörténetében olvasható: ,,A reformáció (helyesebben a protestantizmus) a 16. század közepéig valamint egész Erdélyben, úgy Marosvásárhelyen és környékén a katolikus vallás és hitélet teljesen kiírtatott, itt-ott csak szórványosan és elrejtezkedve találhatni annak némi nyoma”. E hongyûlés után a fejedelem Görgény várában megbetegedett. 1908-ban vízkereszt napján hivatalosan megnyitotta a marosvásárhelyi Zeneiskola kapuit, három tanszakkal (ének, hegedû, zongora) és 75 tanulóval (a jelenlegi Grand Szálló helyén álló épületben) Metz Albert igazgató irányításával. 1978-ban Budapesten, az Országházban az amerikai népet jelképezõ küldöttség ünnepélyesen visszaadta a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket. Több mint három évtized után tért haza a magyar állam önállóságának és függetlenségének ezeréves jelképe, a magyar nép legdrágább történelmi ereklyéje. 1766. január 6-án született Fazekas Mihály költõ. 1807-ben ezen a napon született Petzval József mérnök, matematikus. 1897-ben ezen a napon született Veres Péter író, a népi írói mozgalom jeles képviselõje, a Márciusi Front egyik alapítója.