2013. február 6.

Ma Dóra, Dorottya, Ajándék, Áldor, Amand, Amanda, Dolli, Korvin, Szilvánusz, Tétisz, Titán, Titánia, Titusz és Tódor napja. A Dorottya a görög Dorotheosz név latinos nőiesítésének, a Dorothea névnek régi megmagyarosodott alakja. A férfinév jelentése: Isten ajándéka. A Dóra a Dorottya névnek igen sok nyelvben meglevő önállósult becézője. 1296-ban III. András, az utolsó Árpád-házi király feleségül vette Bécsben I. Habsburg Albert osztrák és stájer herceg lányát, Ágnest. Az utolsó Árpád-házi királyok uralkodása alatt néhány nagy vagyonú főúr (oligarcha) kezébe került a hatalom, akik az ország egyes részeit (pl. Csák Máté a Felvidék nyugati részét) fejedelmek módjára kormányozták. A fiatalon meghalt IV. (Kun) László királynak nem volt fiú utóda. Már csak egyetlen férfi örököse volt az Árpád-dinasztiának, II. András (Endre) király unokája, III. András, aki Itáliában élt és nevelkedett. Tudatosan készült királyi feladatára, házi oltárán az Árpád-házi szentek emlékeit és képeit őrizte (ezek most Svájcban, a Bern Múzeumban láthatók). 1298-ban a megingott rend és a királyi hatalom helyre állítására, valamint az ország határainak és függetlenségének biztosítására törvényeket hozott. A budai várban halt meg 1301.január14-én. Vele halt ki az Árpád-ház férfiága, amely a honfoglalás óta megszakítás nélkül uralkodott Magyarországon, fenntartotta a független, keresztény magyar királyságot, valamint a nyugati műveltség egyenrangú hordozójává tette. Az Árpád-házi dinasztia leányági örököseinek viszályában a cseh Vencellel és a bajor Ottó herceggel szemben a nápolyi Anjou-család tagja, Károly Róbert győzedelmeskedett. Az oligarchia letörésével egyesítette és újjászervezte a magyar államot. 1711-ben végezték ki Béri Balogh Ádám kuruc brigadérost, a Rákóczi-szabadságharc dunántúli küzdelmeinek legendás hősét, II.Rákóczi fejedelem egyik legvitézebb, leghűségesebb brigadérosát. Alakját számos dal, népköltés örökítette meg. 1847-ben ezen a napon Arany János Toldi című elbeszélő költeménye elnyerte a Kisfaludy Társaság nagydíját. A mű drámaisága abban áll, hogy a kihasználatlan, parlagi erő – kényszerek súlya alatt – összetalálkozik a nagy és méltó céllal. 1909. február 6-án megállapodott Osztrák-Magyar Monarchia és Törökország Bosznia-Hercegovina elfoglalásának kérdésében. Törökország lemond Bosznia-Hercegovina területéről 54 millió korona kártérítés fejében, valamint a Monarchiának biztosítania kell a mohamedánok szabad vallásgyakorlatát az elfoglalt területen. 1847-ben a Kisfaludy Társaság pályázatán Arany János Toldi című elbeszélő költeménye nyerte az első díjat. 1895-ben ezen a napon született Dési Huber István posztumusz Kossuth-díjas autodidakta festő. 1901-ben született Csűrös Zoltán kémikus, aki szénhidrátok kutatásával foglalkozott. 1923. február 6-án Nagyváradon megszületett Lóránt Gyula, az Arancsapat középhátvádje. Lóránt Gyula 1943-ban, a Nagyváradi Atlétikai Clubban (NAC) kezdte labdarúgó-pályafutását. 1946-ban román bajnoki címet nyert az aradi csapat tagjaként, majd Magyarországra került. 1947-től 1949-ig a Vasas labdarúgója volt, ezután igazolt a Honvédhoz, így tagja lehetett az Aranycsapatnak. A legendás csapat tagjaként részt vett a Helszinkben megrendezett olimpián, a svájci világbajnokságon (ahol ezüstérmes lett a magyar csapat), és részt vett az angolok elleni meccsen is, ahol az Aranycsapat 6:3-ra győzte le a hazai pályán kilencven éve veretlen válogatottat. 1947 és 1955 között 42-szer játszott válogatottként, ez idő alatt 4 bajnoki címet szerzett. 1956-ban az Aranycsapat sok más tagjához hasonlóan Lóránt is emigrált, 1963 és 1981 között a Bundesliga több csapatának is edzője volt. 58 évesen, egy görögországi Schalke-meccs közben érte a halál.