2013. augusztus 15.

Ma Mária, Masa, Napóleon, Tarzícia és Vladimír nevű olvasóink ünneplik névnapjukat. A Mária héber eredetû név. Számos – sokszor ellentétes – jelentéssel bír, például szomorúság, zabolátlan, erõs, ellenálló, lázadó, kövér és fegyelmezetlen. Ennek ellenére minden nyelvben a legelterjedtebb nõi nevek egyike. 1038-ban Esztergomban meghalt I. (Szent) István, Magyarország első királya. 975 körül született. A független törzsfők (Koppány, Ajtony és Gyula) leverésével létrehozta Magyarország politikai egységét, megkezdte az egyház és az állam szervezetének kiépítését. I. (Szent) István király uralkodása alatt az országot tíz egyházmegyére osztotta, Esztergomot és Kalocsát érseki székhellyé tette. Az egyházi és a világi vagyon védelmében törvényeket hozott, elrendelte az egyházi tizedet és bajor mintára pénzt veretett. Fiának, Imre hercegnek – nyugati mintára – megírta “Intelmei”-t. Utódai uralkodását (1077-ig) a német befolyás elleni küzdelem és az új államrend megszilárdítása jellemezte. 1083-ban szentté avatták, ő lett Magyarország védőszentje. 1444-ben I. Ulászló és Brankovics György szerb despota titokban megkötötték II. Murád követeivel a váradi békét. Eszerint a szultán 8 napon belül köteles volt kiüríteni Szerbiát, és köteles volt ugyanakkor a magyar királynak 100 ezer aranyat hadisarcként kifizetni. 1608-ban a török Porta megerõsítette Báthory Gábor erdélyi fejedelemségét. 1616-ban Bethlen Gábor a lippai táborból elrendelte a marosvásárhelyi nemesi telkek és nemesi kiváltságok sérthetetlenségét. Elrendelte, hogy az ide települő nemesek személyükre nézve nemesek maradnak; de házaik és a város határán levő földjeik a város törvényhatósága alá tartozzanak, és annak közterheit más polgárokkal egyformán hordozzák. Ez időtől fogva vesz el a Székely-Vásárhely elnevezés, és lép helyébe a Maros-Vásárhely név. 1589-ben ezen a napon született Báthory Gábor erdélyi fejedelem, akinek rövid uralkodásával elkezdődött Erdély virágkora. 1790-ben született Orosz József publicista. Eleinte Kossuthtal együtt szerkesztette az Országgyűlési Tudósításokat. Később több folyóirat szerkesztője volt. A szabadságharc idején a Külügyminisztériumban dolgozott.