2013. augusztus 10.

Ma Amadé, Amadea, Bianka, Blanka, Filoména, Lóránd, Lóránt és Lőrinc nevű olvasóink ünneplik névnapjukat. A Lőrinc latin eredetű név, az ókorban Laurentumból származó férfiakat hívták Laurentiusnak. Ez rövidült a magyarban Lőrincé. 955-ben ezen a napon történt az augsburgi csata. Aznap a kalandozó magyarok nagy csatát vívtak az Augsburg városa melletti Lech folyó mezején I.Ottó német császár ellen. A magyar sereget Bulcsú, Lél, Súr, Csaba és Taksony vezette, létszámuk elérhette a 10.000 főt. A várost ostromló magyarokat megtámadta a német császár. A csata első szakaszában a magyar sereg győzelmet aratott, de nekikezdtek a felszerelések fosztogatásának. A német nehézpáncélos lovasság támadása szétszórta és szinte teljesen megsemmisítette a kalandozó magyar sereget. Az elfogott Bulcsút, Lélt és Súrt a német császár kivégeztette. Ezen eseményekhez kapcsolódik az ismert Lehel kürtje monda. Az augsburgi csatavesztéssel leáldozott a nyugati irányú kalandozások kora. 1844-ben ezen a napon hangzott fel először a magyar Himnusz, amikor a Széchenyi-gőzöst vízre bocsátották az óbudai hajógyárban. 1398-ban Bécsben megszületett Albert magyar király (II. Albert néven német-római császár), az első Habsburg, aki elnyerte a magyar koronát. IV. Albert osztrák herceg és Johanna bajor hercegnő gyermeke volt. V. Albert néven, osztrák hercegként 1422-ben feleségül vette Zsigmond király leányát, Erzsébetet. 1423-ban Zsigmond Morvaország kormányzójává nevezte ki, a husziták ellen folytatott állandó küzdelmet. 1435-ben sikeresen harcolt a törökök ellen. Zsigmond halálakor a magyar bárók elfogadták leendő királyként, de 1437. december 18-án azzal a feltétellel járultak hozzá királlyá választásához, hogy csak a magyar rendek beleegyezésével fogadja el a német-római koronát, és halála esetén fiúgyermeke, ha ilyen nem születne, akkor Erzsébet örökli a magyar koronát.