2013. április 7.

Ma Herman, József, Árpád, Ármin és Mária nevű olvasóink ünneplik névnapjukat. A Herman a germán Hermann, Heriman, Hariman névből ered. Jelentése: hadi férfi. Ma van az egészségügyi világnap. 1948. április 7-én az ENSZ szakosított intézményeként megkezdte működését az Egészségügyi Világszervezet: hatályba lépett az 1946-ban elfogadott Alapokmány. A világszervezet célja a nemzetközi egészségügyi munka irányítása és összehangolása, továbbá tevékeny részvétel a környezet védelmében. Az 1848. március 15-i pesti polgári forradalmat követően április 7-én Batthyány Lajos miniszterelnök vezetésével megalakult az első független, felelős magyar kormány, amely április 11-én lépett hivatalba. Miniszterek voltak: belügy: gróf Szemere Bertalan; hadügy: Mészáros Lázár; pénzügy: Kossuth Lajos; igazságügy: Deák Ferenc; földművelés-, ipar- és kereskedelemügy: Klauzál Gábor; közmunka- és közlekedésügy: gróf Széchenyi István, vallás- és közoktatásügy: báró Eötvös József, a király személye körüli miniszter: gróf Esterházy Pál. A kormány tagjainak zömét Batthyány a reformkor nemesi vezetőiből választotta, akik személyükben az arisztokrácia élvonalát, a középbirtokos és birtoktalan kisnemességet képviselték. A kormány mintegy fél évig működött. Mivel ellenezte a Habsburgok elleni fegyveres harcot október 2-án Batthyány lemondott megbízatásáról. Október 8-án a képviselőház az Országos Honvédelmi Bizottmányra ruházta a végrehajtó hatalmat és Kossuth Lajost nevezte ki a Bizottmány elnökévé. 1820-ban megszületett Klapka György magyar tábornok. Az 1848-49-es szabadságharc dicső, a magyar nemzet köztudatában örökre népszerű alakja volt és marad Klapka György. Neve úgy él a magyarság lelkében, mint a legendás végvári hősök – Dobó István, Zrínyi Miklós – méltó utódja. Világosnál már rég lebukott a zászló, amikor még hetek múltán is, magyar lobogót lengetett a szél a komáromi vár fokán. “Mi valánk – írja Klapka – kik utólsóul tartottuk fel a szabadság zászlaját a kontinensen, s én személyesen a legutolsó, ki azt a zászlót védelmeztem.” 1823-ban született Radákovics József/Vas Gereben író. A szabadságharc alatt Arannyal együtt a Nép Barátja című lapot szerkesztette. Bár a lap magas példányszámot ért el és politikai megítélése aránylag kedvező volt, Arany és Táncsics joggal hibáztatták a szerkesztő vállveregető, tudálékos modorát, műnépies nyelvét. Világos után fogságba vetették, kiszabadulása után csak az irodalomnak élt. Az 1850-60-as évek egyik legolvasottabb írója volt. Szinte évente jelent meg regénye, ezenkívül tárcákat, népies életképeket és anekdotákat írt a korabeli lapoknak. Olykor Jókai követőjét látták benne.