2012. december 31.

Ma Szilveszter, Katalin, Márió, Máriusz, Melánia és Ubul nevű olvasóink ünneplik névnapjukat. A Szilveszter latin eredetű név, és azt jelenti: erdő melletti. A római mitológiában Silvanus volt az erdők istene, és ebből a névből alakult ki a Sylvester név, amelyet három pápa is viselt. Szilveszter, az év utolsó napja. A katolikus egyházban Szent Szilveszter pápa ünnepe, akinek a nevéhez fűződik az egyházi élet megszervezése Rómában, csodatevő erejéről pedig legendák születtek. Az év utolsó napja a reformátusoknál a hálaadás és a számvetés napja. Protestáns vidékeken szokás volt az óév temetése. A családok a templom körül gyülekeztek, néhol a pap beszédet mondott, a hívek hazakísérték, megköszönték egész évi szolgálatát. Szilveszterkor és újév napján, ha lencsét eszünk, az év során sok pénzünk lesz, ha malachúst eszünk, az szerencsét hoz. Szilveszterkor és Újévkor nem szabad baromfihúst enni, mert a csirke hátrafelé kapar, vagyis elkaparja a szerencsénket. A hallal kapcsolatban megoszlanak a vélemények: egyesek szerint a sok pikkely sok pénzt jelent, míg mások úgy vélik, hogy a hallal együtt elúszik a szerencse is. A lencse és a malachús mellett érdemes sokféle rétessel ,,nyújtani” a gazdagságot. Ugyanakkor azt is tartják, hogy nem szenvedünk hiányt az új évben, ha nem faljuk fel az összes, Szilveszterre készített ételt. Általánosan elfogadott hiedelem, hogy Újév napján tilos a szemetet kivinni a házból (kidobjuk vele együtt a szerencsét is), tilos mosni, de főleg teregetni (a kiterítésre, vagyis halálozásokra utal), és nem jó bármit is kölcsönadni ilyenkor, mert nehezen jön majd vissza a házba, ráadásul egész éven át minden kifelé megy majd onnan. Január elsején nem mindegy, hogy kit engedünk először a lakásba: a férfiak szerencsét hoznak, a nők épp ellenkezőleg. Azt is jól meg kell gondolni, hogy mit teszünk először újév napján, mert jó eséllyel gyakran tesszük majd ugyanezt egész évben. Sokan ezért elsején le sem fekszenek napközben, nehogy a betegség, ágyhozkötöttség nyűgjét vonják magukra. A néphiedelem szerint ekkor a jószágok emberi nyelven szólalnak meg. Szilveszter a babonák mellett a jóslások napja is, elsősorban az időjárással és a szerelemmel kapcsolatban. A népszokás szerint ilyenkor lehet megtudni varázslatokkal, praktikákkal, hogy mit hoz az újév. Egyik legismertebb az ólomöntés, amikor a frissen öntött ólom formájából jósolnak a lány jövendőbelijére. Régóta szokás az úgynevezett hagyma-kalendárium: a hónapokat jelképező 12 gerezd fokhagymát, vagy 12 szelet vöröshagymát kell besózni Szilveszter este. Amelyik szelet/gerezd reggelre nedves lesz vagy levet ereszt, azt mutatja, hogy abban a hónapban sok eső várható. Eladósorban lévő lányok közkedvelt foglalatossága ilyenkor a gombócfőzés: 13 gombócból tizenkettőbe egy-egy férfinevet tartalmazó kis papírcetlit tesznek a lehetséges jövendőbelik nevével, és amelyik gombóc először feljön a víz tetejére, az rejti a leendő férj nevét. Ha üres, abban az évben a lány nem megy férjhez. Ha nincs 12 szóba jöhető legény, még mindig meg lehet próbálkozni az ólomöntéssel (akár viasszal is meg lehet ugyanezt csinálni). A furcsa formákba kellő fantáziával bármit bele lehet látni, így aztán az értelmezés is tetszőleges. A népi időjósok szerint az északi szél hideg, a déli enyhe telet hoz. Ha szilveszter éjszakáján esik az eső, reggel pedig fénylik a nap, akkor nem lesz jó termés, de ha egyforma éjszaka és reggel az időjárás, akkor bő termés várható. Akinek pedig nagyon elege volt az óévből, az ragadjon trombitát, cintányért, bármiféle zajkeltő eszközt, és csapjon nagy zenebonát – ezzel a hagyományok szerint az óévet gonosz szellemeivel együtt el lehet űzni. A Szilveszter éjszakai mulatozást már a rómaiak is megtartották december 27-én, a Szaturnálián. 1385. december 31-én Székesfehérváron Demeter esztergomi érsek királlyá koronázta II. Károlyt (Kis Károlyt), miután a hatalmát vesztett Mária királynő kénytelen volt lemondani a trónról. 1621-ben ezen a napon kötötték meg a nikolsburgi békét. Aznap Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és II. Ferdinánd császár és magyar király a követeik útján békét kötöttek egymással. A béke értelmében Erdély területe 7 felső-magyarországi vármegyével bővült, Bethlen német birodalmi fejedelmi címet és hercegséget kapott, és cserébe lemondott a magyar koronáról és a királyi címről. A békekötés biztosította Erdély függetlenségét, külpolitikailag pedig növelte tekintélyét. 1895-ben éjfélkor az akkori Magyarország egész területén (így nálunk is) megkondultak a harangok és kezdetét vette az egy esztendőn át tartó ünnepségsorozat, amellyel az ország a magyar állam fönnállásának ezredik évfordulóját köszöntötte. 1992-ben szűnt meg Csehszlovákia. A történelem folyamán először 1918-ban, a széthulló Osztrák-Magyar Monarchia romjain alakult meg az egységes Csehszlovákia. A kelet-európai változások nyomán, 1990-től az állam neve Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság lett. 1992. július 23-án megegyezés született arról, hogy az ország két független államra: a Cseh Köztársaságra és a Szlovák Köztársaságra bomlik. Így 1992. december 31-i hatállyal megszűnt a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság. 1993. január 1-jétől utóda a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság. 1849-ben ezen a napon született ifj. Ábrányi Kornél író, költő. Regényeiben és drámáiban az arisztokrácia és a polgárság kapcsolatát vizsgálja. Vígjátékaiban a helyzet-és a jellemkomikum eszközeit is alkalmazza. 1927. december 31-én született Ruttkai Éva Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a magyar színjátszás egyik legsokoldalúbb, legszínesebb művésze.