Március 31-étől nyári időszámítás! – előnyök és hátrányok

Március 31-én, vasárnap hajnali 3.00 órakor egy órával előrébb kell tekernünk órák mutatóit, 4.00 órára – így kezdetét veszi a nyári időszámítás. A téli időszámításra idén október 27-én fogunk “áttérni”. A történelmi Magyarország területén először 1916 és 1918 között volt bevezetve a nyári időszámítás, később 1940 és 1949 között volt érvényben. Harminc éves szünet után 1979-ben újra bevezetesére került. Először 1999-ben kezdődött a téli időszámítás az októberi hónapban, ezt megelőzően mindig szeptember végén kellett egy órával előrébb tekerni az órák mutatóit. Hasznos vagy káros? A nyári időszámítás 20. század elején történt bevezetése óra folyamatosan vita zajlik az eljárás kellően hasznos voltáról, illetve, hogy az előnyös vonások ellensúlyozzák-e a hátrányokat. Célja az energiatakarékosság, és a természetes nappali fény jobb kihasználása lenne. Kritikusai azonban azt állítják, hogy a spórolás egyáltalán nem jelentős, ráadásul sok ember bioritmusát megzavarja a változás, és ebből kifolyólag különböző egészségügyi gondokat is okoz. Előnyök • A legtöbb dolgozó ember, akik túlnyomó többsége nappali műszakban dolgozik, előnynek tartja, hogy délután tovább van világos, és a szabadidő eltöltésének lehetősége a szabadban egy órával meghosszabbodik a hosszabb ideig tartó világosság miatt. • Csökken a délutáni szürkület miatt bekövetkező közúti balesetek száma. • A családtagok hosszabb időt tudnak együtt eltölteni a szabadban, ez javítja a családon belüli kapcsolatokat, a szülő-gyermek viszonyt. • Ha a család több időt tölt a szabadban, otthon kevesebb áramot fogyaszt (feltéve, hogy olyankor a tévé, számítógép, hifi, légkondicionáló ki van kapcsolva). • A kevesebb mesterséges világítás miatt energiamegtakarítás jelentkezik országos szinten. • A turizmusból származó bevétel növekszik, mivel a turistáknak több idejük van a pénzüket nappali tevékenység közben elkölteni. Hátrányok • Az ellenzők egy része szerint az energiamegtakarítás nem jelentős. • Az emberi egészségre, közérzetre rövid távon hátrányos hatású az óra átállítása. • Az átállítás időszakában a közúti balesetek száma megugrik. • Kényelmetlen, és zavart okoz a különféle elektronikus berendezések óráinak átállítása évente kétszer. • Az őszi óraátállításkor a vonatok 1 órát vesztegelnek. • A szezonális depresszióban szenvedőknek kedvezőtlen, hogy a reggelek újra sötétek (ezt nem ellensúlyozza, hogy esténként tovább van világos). • Ha az állatok fejési idején változtatnak, az hátrányosan érinti a lefejt tej mennyiségét. para