Maros és Küküllő menti muzsika a Tükrös Zenekar új lemezén

A Maros és a Küküllő vidékének zenéjét mutatja be a Tükrös Zenekar Erdők, vizek zenéje című új lemeze. A táncházzal egybekötött lemezbemutató koncertet szombat este tartják a Fonó Budai Zeneházban.

HIRDETÉS A 2016-ban 30. születésnapját ünneplő Tükrös Zenekarnak ez a hatodik lemeze, utoljára 2008-ban jelentkeztek albummal. A szintén tematikus, A mi Mezőségünk című lemez 2010-ben Fonogram-díjat kapott. Az új lemez érdekessége, hogy a táncházakban alig játszott tájegység zenéjét mutatja be – mondta el az MTI-nek Halmos Attila, a zenekar hegedűse. A mezőségi, kalotaszegi és magyarországi zenék és táncok sokkal ismertebbek, mint ez a vidék. Maros mentéről leginkább csak a vajdaszentiványi muzsikát ismerik szélesebb körben, de azon túl rengeteg “fantasztikus, különleges” zene van arrafelé. A Küküllő mente zenéjét régebben ismerték ugyan a táncházakban, de amikor divatba jött a csávási zene, a többit elfelejtették. Nehéz, egészen más technikát igénylő zene ez – mondta Halmos Attila -, amelyben különleges szerepet kap a cimbalom. Más vidékeken, például Szatmárban a cimbalom kísérő hangszer, ahogy azonban haladunk keletre, egyre fontosabb szerepet kap. A hegedű és a cimbalom egyre inkább két külön dallamot játszik: polifónná válik a zene. “Leginkább a kőröspataki tánczenéknél van olyan érzése az embernek, mintha barokk kori zenét hallana” – ismertette. A zenekar tagjai a 80-as 90-es években még személyesen tanulhattak az ádámosi, a nagysajói zenészektől, a péterlaki zenekarral pedig máig élő a kapcsolatuk. Halmos Attila kitért arra is: ez a vidék és a zenéje a vizekről és az erdőkről szól. Itt már nem szántóföldek és dombok vannak, mint a Mezőségben, a másféle környezetben pedig más életformát is éltek az emberek. Nem egyszerűen földművesek voltak, hanem halászok, szénégetők, faúsztatók és asztalosok, és ez az életforma a népdalok szövegeiben is megjelenik. Ezért lett Erdők, vizek zenéje az album címe – mondta el a népzenész. A Tükrös Zenekar harminc évéről szólva Halmos Attila felidézte: a három évtized alatt alig változtak tagjai, zenei ízlésük pedig végképp változatlan. “Tizenhét éves korunk, a zenekar 1986-os megalapítása óta ugyanúgy gondolkodunk a zenéről. Legfeljebb még szigorúbbak lettünk önmagunkkal.” Sokan gondolják, hogy attól lesz jobb a népzene, ha az eredeti felvételekről megtanult zenéket áthangszerelik vagy más dallamokkal egészítik ki. “Mi azonban épp ennek az ellenkezőjét tapasztaltuk: minél pontosabban úgy játszunk, ahogy a gyűjtésekről megtanuljuk, annál jobb a koncert, annál jobban érezzük magunkat mi is és a közönségünk is”. MTI