Branford Marsalis, a világsztár dzsesszzenész Budapesten

Többször járt már Magyarországon, november 4-én a Művészetek Palotájában azonban igazi világsztár dzsesszzenészként lép fel saját formációjával. Branford Marsalis amerikai szaxofonos az MTI-nek azt mondta, elsősorban a számok érzelmi üzenetét akarja átadni a közönségnek. Az 54 éves, háromszoros Grammy-díjas Branford Marsalis olyan előadóművész és komponista, aki a dzsessz és a klasszikus zene területén egyaránt alkot. Legutóbbi magyarországi fellépésén, 2005-ben a Müpában a Magyar Telekom Szimfonikus Zenekarral állt színpadra, és kizárólag komolyzenei darabokat, Ravel, Debussy, Mahler, Vaughan Williams műveit adta elő szaxofonján. “Ugyanolyan lelkesedéssel játszom dzsesszt és klasszikus zenét. Ez 2005-ben is így volt, csak akkor még kevésbé voltam magabiztos a klasszikus zenében, érdeklődésem nem sokkal az előtt fordult abba az irányba. A dzsesszben tudtam, mi működik és mi nem, úgy éreztem, új kihívásokra, több gyakorlásra van szükségem. A klasszikus zeneszerzők többsége meghalt a szaxofon feltalálása előtt, így aztán azt játsszuk, ami elérhető” – mondta az MTI kérdéseire írásban válaszoló Branford Marsalis. Igazi zenész családból származik, apja, Ellis Marsalis és négy fiútestvére egyaránt ismert dzsesszzenész. Branford 24 évesen három számban is közreműködött Miles Davis Decoy című lemezén, ám először akkor figyelt fel igazán rá a világ, amikor egy popsztár, Sting zenekarának tagjaként dolgozott. 1988-ban a Népstadionban is fellépett Stinggel az Amnesty International Human Rights Now! elnevezésű turnéján, ő játssza a szaxofonszólót az Englishman in New York című világslágerben, és annak klipjében is. “Sting még a Police-szal zenélt, amikor az együttes Syncronicity című lemezét bemutató turnéján hallotta első lemezemet, a Scenes in the Cityt, amely 1984-ben jelent meg. Két évvel később már szólóban játszott, amikor felkért, hogy csatlakozzam csapatához. Nagyon élveztem a turnékat vele, ezek a koncertek nagyon jól szolgálták zenei fejlődésemet, ma azonban már más dolgok izgatnak. Változatlanul szeretem az Englishman in New Yorkot, nemcsak a szaxofonszóló miatt, hanem mert remek dal, amit Sting írt” – idézte fel a zenész. Marsalis az 1988-as népstadionbeli koncert előtt két hónappal, szinte ismeretlen zenészként már járt Budapesten a Branford Marsalis Quartettel (akkor a Hajógyári-szigeten, a Dokk nevű helyen), most november 4-én is ezzel a formációval lép fel a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében. A csapat műsora elsősorban a legutóbbi album, a 2012-ben megjelent, a szakma és a közönség által egyaránt dicsért Four MFs Playin’ Tunes anyagára épül. “Egy újságíró megkérdezte tőlem, mi a lemez koncepciója. Azt válaszoltam, nem hiszek abban, hogy egy lemeznek egy prekoncepció egyfajta megerősítésének vagy cáfolatának kellene lennie. Nem értett egyet, tudni akarta, akkor mi egy lemez feladata. Erre mondtam neki azt, ami az anyag címe lett. A mi munkánk, hogy számokat játsszunk, hogy a daloknak értelmi töltetet adjunk, és ezt közvetítsük a közönség felé, nem az a jó, ha a számok a hangszeres szólók eszközei lesznek. A legtöbb néző nem a szólókat szereti, hanem a jó zenekart” – magyarázta a zenész. Öccse, a trombitás Wynton szintén világsztár és ő is járt már Magyarországon. A Marsalis család tagjai több lemezt készítettek együtt, Branford apjával, a hamarosan 80 éves zongorista Ellisszel is rögzített dalokat korábban. A Marsalis család három évvel ezelőtt megkapta a rangos Jazz Masteres Award kitüntetést. “Hogy fogunk-e még együtt játszani? Nem hiszem, bár soha nem tudhatjuk biztosan”. Branford Marsalis a kilencvenes évek elején a híres amerikai tévés, Jay Leno showműsorának zenekarát is vezette. “Nos, az nem volt valami nagy kihívás számomra, de jó tapasztalatot jelentett. A zenét választom, nem a tévét”. A Müpában november 4-én este Joey Calderazzo (zongora), Eric Revis (bőgő) és Evan Sherman (dob) szerepel a zenekarvezető mellett a Branford Marsalis Quartetben. MTI