Padlójavítás közben találták meg II. Ulászló mesés kincseit Pannonhalmán

Ulászló cseh–magyar király ezüstpénzére bukkantak egy hajdanán feltehetőleg erődként is működő csarnoktemplom közel 100 négyzetméteres szentélyének maradványai között. A város számára sorsfordító, 14–15. századi építészeti és régészeti leleteket a Gyümölcsoltó Boldogasszony nevű bencés plébánia padlóépítési munkálatai során találták.

– Egy gyönyörű, feltehetőleg román kori gótikus templom szentélyének alapfalait találtuk meg, amelyre a mai plébánia is épült. A felfedezés az első középkori emlék a városban – árulta el Losonczi Máté, a feltárás felügyelő régésze. Elmondta, II. Ulászló ezüstérméjére a karzatpillér mellett találtak rá.

A 14–15. századból maradtak ránk a most fellelt pannonhalmi ereklyék

– A 8 mm átmérőjű érmén található címerpajzsból egyértelmű volt, hogy a pénz a Jagelló-házhoz tartozik, azon belül azonban I. Ulászlótól is származhat, ugyanis a két király címere hasonló volt, mindkettőn sas és oroszlán szerepelt az Árpád-sáv felhasználásával – magyarázta Eszes Tibor, a rekonstrukciós munkák műemléki műszaki vezetője. Az érme arra is bizonyíték, hogy az épület már a török kor előtt is létezett. A feltárt falból kivett téglamintákról az ELTE kutatói megállapították, hogy koruk 1391 és 1457 közé tehető.

A padlólapok eltávolítása után derült ki, hogy a padozat különböző 14–15. századi kincseket rejt

A feltárás során 14. század végi kőfaragványokra és emberi csontmaradványokra is bukkantak. Mivel a terület temető­lelőhelyként van bejegyezve, a régészek három, 18–19. századi épségben lévő sírt is feltártak, amelyeket bronzfeszülettel és melldísszel láttak el.

A templomban jelenleg is folynak a belső és külső rekonstrukciós munkálatok, a felújítás során feltárt középkori elemeket is láthatóvá tesznek majd. Előreláthatólag a hely turisztikai értékét is növelni fogják a leletek, amelyeknek egy része a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumba került.

Az „ökör” királynak is hívták

II. Ulászló előbb a cseh, majd Mátyás király halála után 1471-től a magyar trónt is elfoglalta. Kortársai szerény képességű uralkodónak tartották, ökörként jellemezték. Uralkodása alatt a legenda szerint az udvar olyannyira elszegényedett, hogy Ulászló a pórnéphez fordult élelemért. Az őt kiszolgáló étkezdét gúnyosan Laci konyhájának nevezték.

Blikk