Kalendárium – 2014. szeptember 1. Ma Egyed, Áron, Egon, Farkas, Gedeon, Gedő, Ignác, Izabella, Józsa, Veréna, Verita és Zádor nevű olvasóink ünneplik névnapjukat. Az Egyed a görögből latinosított Agidius rövidült formája, régi magyar olvasattal. Jelentése: pajzshordozó. Az Egon a germán Eckehard, Egbert, Egmont, Egwin ószász és középnémet becézőjéből önállósult német név átvétele. Ma léptünk Szent Mihály havába, azaz az őszelő hónapba. Ezen a napon kezdik el szolgálatukat a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap a mai, ettől kezdve tilos szekérrel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkezdődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következtetnek. 1127-ben ezen a napon Bizáncban halt meg Árpád-házi Álmos herceg, Könyves Kálmán magyar király öccse. Apja I. Géza király volt. A két testvért nagybátyjuk, I. Szent László király nevelte. László 1095-ben elhunyt, de előtte Álmos herceget jelölte utódjának, és a trónért harc kezdődött a két testvér, Álmos és Kálmán között. A harcból Kálmán került ki győztesen, és 1096-ban elfoglalta a trónt, viszont Álmosé lett a dukátus (az ország egyharmad részét kitevő hercegség). Álmos több ízben összeesküvést szőtt a trón megszerzésére, de mindannyiszor lelepleződött – viszont a kegyes Könyves Kálmán mindig megbocsátott lázongó öccsének. 1115-ben, Álmos újabb szervezkedése után azonban Kálmán király – hogy saját fiának a trónutódlását biztosítsa – az elfogott Álmos herceget és fiát, Bélát megvakíttatta, hogy uralkodásra alkalmatlanná tegye őket. Álmos és családja az általa alapított dömösi prépostságban élt. Az 1120-as évek közepén Álmos újabb szervezkedést kezdett II. István magyar király ellen, ismét lelepleződött, de sikerült Bizáncba menekülnie, ahol rövidesen meghalt. Négy évvel később viszont fia, II. (Vak) Béla lett a király, és 1131-től az Árpád-ház kihalásáig Álmos, a megvakított herceg utódai közül kerültek ki a magyar királyok. 2013-ban John Kerry amerikai külügyminiszter a szíriai polgárháborúról beszélve elmondta, hogy a laboratóriumi vizsgálatok megerősítették, szarin okozta több mint ezer civil halálát a Damaszkusz melletti Gútában augusztus 21-én. 1642-ben született Bethlen Miklós gróf erdélyi államférfi, kancellár és emlékiratíró. Bethlen Miklós a heidelbergi, az utrechti és a leideni egyetemen történelmet, filozófiát, teológiát és irodalmat tanult. Járt Franciaországban és Angliában is. Az 1680-as években fontos szerepet játszott Erdély politikai életében. Részt vett az Erdély és a magyar királyság közötti megegyezésre irányuló diplomáciai akciókban. A XVII. század utolsó évtizedében sokoldalú közigazgatási, pénzügyi és a református egyház érdekében álló tevékenységet fejtett ki. Volt Kővár kapitánya, sőt Máramaros vármegye főispánja és a fejedelmi tanács tagja is. 1691-től erdélyi főkancellárként működött, és jelentős része volt az Erdély autonómiáját biztosító Diploma Leopoldinum kiadásában. 1704-ben az Erdély önállóságának visszaállításért írt röpirata miatt – nem először – elítélték. Később felmentették, de Bécset haláláig nem hagyhatta el. Írói hírnevét nagyterjedelmű, rabságban írt önéletírásával szerezte, amely nemcsak irodalmi remekmű, de értékes történelmi forrás. 1862-ben ezen a napon született Kövesligethy Radó fizikus, csillagász, aki 1906-ban megalapította a budapesti Magyar Földrengési Számoló Intézetet és az egyetemi Földrengési Obszervatóriumot. 1872-ben született Diósy Ödönné Brüll Adél, Ady Endre legnagyobb szerelme és Léda-verseinek ihletője. Teherautó-felépítmény alkatrészek olcsón, kifogástalan minőségben. Marosvásárhelyről bárhova! Nyomj egy lájkot is, ha tetszett a cikk Share szeptember 1, 2014 0:00 Szerző mediatica Színes Megosztás Facebook Twitter Google plus E-mailben Nyomtatás Következő hír: Beléptünk Szent Mihály havába Előző hír: Labdarúgás – Bölöni László lesz a román válogatott szövetségi kapitánya