Egy az ügy: Fenyő-gyilkosság és Aranykéz utcai robbantás

Egyesíti a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás ügyét a Fővárosi Törvényszék – mondta a bíró a médiavállalkozó megölésével vádolt Jozef. R. és társa büntetőperének keddi tárgyalásán a törvényszéken. Az egyesítés azért szükséges, mert mindkét, az 1990-es években elkövetett élet elleni cselekménynek vádlottja a szlovák férfi. Az egyesítésről szóló döntés rövidesen megszületik, az egyesített eljárás első tárgyalását novemberre tűzte ki a bíró. A Fenyő-gyilkosság ügyében már a védőbeszédeknél tartott az elsőfokú büntetőper, az ott lefolytatott bizonyítást azonban nem szükséges megismételni az egyesített eljárásban. A novemberi tárgyalásokon várhatóan ismertetik a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantásnak néhány napja a bírósághoz benyújtott vádiratát, majd azzal kapcsolatban meghallgatják a két vádlottat, Jozef R.-t és P. Tamást, azt követően pedig – a bíró megfogalmazása szerint – “viszonylag kevés” tanúvallomás következik, melyek közül várhatóan többet is csak felolvasással lehet az eljárás anyagává tenni a cselekmény óta eltelt több mint másfél évtized miatt. A keddi tárgyaláson az alacsony, vékony testalkatú Jozef R. röviden reagált a korábban elhangzott védőbeszédre. Elsősorban azt emelte ki, hogy külseje, alkata nagyon eltér a szemtanúk előadásától, akik egy magas, kisportolt férfiról beszéltek az eljárásban. Ez a szlovák férfi szerint “fontos tény”, ami azt bizonyítja, hogy nem ő ölte meg Fenyő Jánost. Jozef R. és szintén szlovák vádlott-társa az eljárás során tagadta bűnösségét. A vád szerint Fenyő Jánost, a Vico vállalatcsoport vezetőjét 1998-ban lőtte le géppisztollyal Jozef R. Budapesten úgy, hogy a II. kerület Margit utcában a kora esti csúcsforgalomban egy piros lámpánál a sértett gépkocsijához ment, és közvetlen közelről tüzet nyitott. Az ügyészség szerint a leszámolásnak volt megbízója, akit azonban az eljárás során nem sikerült azonosítani. Jozef R.-t előre kitervelten elkövetett emberöléssel és lőfegyverrel visszaéléssel vádolja az ügyészség. A Fenyő-gyilkosság ügyében tanúként hallgatták meg a magyar alvilág több ismert alakját, így például a jelenleg is jogerős szabadságvesztés büntetését töltő Tasnádi Pétert és a súlyos, erőszakos bűncselekmények miatt a kecskeméti maffiaperben jogerősen elítélt Radnai Lászlót. A vádlottakat a tárgyalásokon tucatnyi felfegyverzett, maszkos, acélsisakos kommandós vigyázta. Jozef R. az 1980-as években Csehszlovákia egyik leghírhedtebb bűnözőjének számított. 1985-ben egy társával elrabolt egy államtitkárt, a szervezett bűnözéssel és a titkosszolgálatokkal is kapcsolatba hozták, vádolták azzal, hogy megölte az egykori szlovák államfő, Michal Kovác fiának elhurcolásában koronatanúként számításba vehető Robert Remiást. Fenyő János 1989-ben alapította cégbirodalmát, amelyhez halálakor tucatnyi lap tartozott, köztük a Népszava, a Vasárnapi Hírek és a Nők Lapja. A Fővárosi Főügyészség szeptember 18-án jelentette be, hogy vádat emelt a szintén 1998-ban elkövetett Aranykéz utcai robbantás ügyében. Jozef R.-t és P. Tamást előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberöléssel vádolják és mindkettőjükre életfogytig tartó szabadságvesztést kértek. A vádirat szerint Jozef R. elsőrendű vádlott P. Tamás másodrendű vádlottól kapott megbízást Boros József Károly megölésére, mert a sértett terhelő vallomást tett P. Tamásra és társaira. A videón is rögzített vallomás akkoriban széles nyilvánosságot kapott. A Budapest belvárosában fényes nappal, egy autóba rejtve távirányítással működésbe hozott pokolgép megölte az arra sétáló Boros József Károlyt és másik három vétlen járókelőt, és húszan megsérültek. Jozef Rohácot a Fenyő-gyilkosság ügyében Magyarországon kiadott európai elfogatóparancs alapján 2011 februárjában vették őrizetbe Szlovákiában, majd kiadták Magyarországnak, azóta előzetes letartóztatásban van. A Terrorelhárítási Központ 2012. július 14-én öt embert fogott el az 1990-es években elkövetett emberölések miatt. Egyikük, Portik Tamás 1994 és 2000 között az – olajügyletekkel kapcsolatba hozott – Energol Rt. igazgatója volt, azóta előzetes letartóztatásban van. A cég tevékenysége révén jelentős vagyont szerzett, és nagy befolyásra tett szert az alvilágban. Egy időben a legkeresettebb magyar bűnözők listáját is vezette. Portik Tamást első fokon, nem jogerősen az 1996-os Prisztás-gyilkosság ügyében 11 év fegyházra ítélte idén februárban a Fővárosi Törvényszék. Annak az eljárásnak az adatai szerint Portik Tamás 1996-ban elszámolási vitába keveredett a budapesti éjszakai élet másik akkoriban meghatározó alakjával és ezért megölette. Portik Tamás tagadja bűnösségét. MTI