Visszafogott hangvételű tüntetést akar az MPP Sepsiszentgyörgyön

Nem lesznek politikai szónoklatok a Magyar Polgári Párt (MPP) által szombatra meghirdetett sepsiszentgyörgyi tömegrendezvényen – nyilatkozta a keddi, marosvásárhelyi sajtótájékoztatója után az MTI-nek Biró Zsolt a párt elnöke. A politikus elmondta, a megmozdulásra hívó plakátokra, szórólapokra sem tették fel az MPP jeleit, hogy politikai szimpátiáktól függetlenül mindenki azonosulhasson a rendezvény céljaival. Az MPP a megmozdulással azt szorgalmazza, hogy iktassák be a román alkotmányba a mai Romániát megteremtő 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat előírásait. Biró Zsolt elmondta, a megmozduláson rövid történelmi visszatekintés után egy, az MPP által megszövegezett petíciót készülnek elfogadni, amelyet átadnak majd a kormány Kovászna megyei megbízottjának. Nem kívánt konkrét számot mondani arra vonatkozóan, hogy hány résztvevőre számít, de kijelentette, reményei szerint elegen lesznek ahhoz, hogy hangjuk mind Bukarestben, mind Brüsszelben hallható legyen. Utalván arra, hogy az MPP részt vett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) hasonló rendezvényein, reményét fejezte ki, hogy e pártok és szervezetek szimpatizánsai is ott lesznek a sepsiszentgyörgyi megmozduláson. “December elseje (az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat elfogadásának a napja) szerencsétlen módon Románia nemzeti ünnepe. Erre az ünnepre nem tudunk másképp készülni, csak úgy, hogy felmutatjuk a közakaratot, hiszen a mai napig nem teljesültek az 1918-as ígéretek, a mai napig másodrangú állampolgárok vagyunk Romániában. Ameddig az anyanyelvünket, a szimbólumainkat nem használhatjuk korlátlanul, amíg az autonómiához való jogunkat elvitatják tőlünk, addig december elseje nem lehet a mi ünnepünk” – jelentette ki Biró Zsolt. 1918. december elsején az erdélyi, bánsági és magyarországi románok Gyulafehérváron tartott nemzetgyűlésükön – önrendelkezési jogukra hivatkozva – az általuk lakott területek és a Román Királyság egyesüléséről fogadtak el határozatot, amely a kisebbségek jogaira is kitért. A gyulafehérvári határozat kimondta, hogy az egyesülés nyomán létrejövő új Román Állam az együtt élő népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetővé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját képviselőik által, és számarányuknak megfelelően az ország törvényhozásában és kormányzatában is helyet kapjanak. December elseje 1990 óta Románia nemzeti ünnepe. MTI