Regionalizálás – itt az első jó hír Székelyföld szempontjából

Közigazgatási alegységek szerveződhetnek a megalakítandó romániai régiókon belül annak az előírásnak az alapján, amely kedden került be az alkotmánymódosító tervezetbe a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javaslatára – közölte az MTI-vel Máté András frakcióvezető, a tervezetet szövegező testület RMDSZ-es tagja. Keddi ülésén a szövegezéssel megbízott parlamenti különbizottság véglegesítette a román alkotmánymódosítási tervezetet, amelyet – a jobbközép ellenzék kivonulása után – a testület egyhangúlag elfogadott.

Máté András elmondta: ő is megszavazta a végső szövegjavaslatot, mert abba bekerült egy olyan előírás, amely lehető teszi, hogy a parlament sarkalatos törvénnyel elismerje a “hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe szerveződését” a megalakítandó közigazgatási régiókon belül. Hozzátette: az alkotmánymódosító tervezetben megmaradt az a kitétel, miszerint a nemzeti kisebbségek szabadon használhatják köztéren és magánterületen az etnikai, nyelvi és vallásos identitásukkal kapcsolatos nemzeti jelképeiket, annak ellenére, hogy a – szakértőkből álló, a törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló – román törvényhozási tanács ennek törlését javasolta. A tavaly júniusban elkészült első szövegváltozathoz képest az RMDSZ frakcióvezetője magyar szempontból előrelépésként értékelte a tervezet mostani formáját. Máté András a júniusi szavazáson tartózkodott: álláspontját akkor azzal indokolta, hogy nem került be a tervezetbe sem a kisebbségi nyelvek elismerése regionális nyelvként, sem a hagyományos térségek különleges jogállásának lehetősége. A pozitívumok közt említette, hogy az alkotmánymódosítás szövegtervezete elismeri a nemzeti kisebbségek szerepét a román állam kialakulásában, lehetővé teszi számukra a nemzeti jelképek szabad használatát, valamint saját döntéshozó és végrehajtó testületek létrehozását az identitásuk megőrzését érintő hatáskörökkel. Crin Antonescu szenátusi elnök, az alkotmánymódosító parlamenti különbizottság elnöke szerint hétfőn és kedden csak formai kiigazításokat végeztek a tavaly nyáron előkészített tervezeten, a szakértői véleményezések alapján. Az alkotmánymódosítás tervezetét ezután normakontrollnak vetik alá, újabb véleményezésre küldik a Velencei Bizottsághoz (az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testületéhez), és a kormánykoalíció tervei szerint áprilisig megvitatja a bukaresti parlament. A tervezetet mindkét háznak kétharmados többséggel kell elfogadnia, ha pedig különböző formában szavazzák meg, akkor a két ház együttes ülésén háromnegyedes többség dönthet a tervezet végső formájáról. A módosított alkotmány akkor lép hatályba, ha azt – a parlamenti szavazás után egy hónapon belül – érvényes népszavazás is megerősíti. Az alkotmánymódosító referendumot a május 25-i európai parlamenti választásokkal egy időben készül megrendezni a kormánykoalíció. MTI