Pezsgőtabletta, avagy miért kellenek a nők az RMDSZ-be?

Szombaton, november 21-én tartotta III. Országos Küldöttgyűlését az RMDSZ Nőszervezete Marosvásárhelyen, amelynek keretén belül sor került az országos elnökség tisztújítására, valamint a szervezet működési és szervezési szabályzatának módosítására. „Együtt kell tennünk azért, hogy az erdélyi magyar közösség sikeres legyen és ebben mindig partnerre találtok bennem. Az RMDSZ Nőszervezete abban segítheti a közös érdekképviseleti munkát, hogy 2016-ban meggyőző, jövőről szóló programmal és hiteles jelöltekkel vesz részt a választási megmérettetéseken. Tudom, hogy ehhez a Szövetség megyei szervezeteiben meg kell vívnotok a magatok csatáját, de ebben a jó értelemben vett versenyben rám mindenképp számíthattok” – fogalmazott Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke azt is hozzátette: annyira fontos az a közösségépítő munka, amelyet a nőszervezet megalakulása óta végzett, hogy úgy tűnik, mintha húsz éve működne. „Gazdagabb, megbízhatóbb és talán szimpatikusabb is lett általatok az RMDSZ, az az érdekvédelmi szervezet, amely 26 éve a pályán van, és úgy kíván a pályán maradni, hogy folyamatosan képes változni, megújulni” – mondta a szövetségi elnök a küldöttgyűlésen, és arra is emlékeztetett: a létrehozásáról szóló döntéskor nyitott szervezetként álmodták meg a nőszervezetet, amelyben mindenkinek helye van, aki dolgozni akar. Olyan szervezetként, amelyben senki nem törekszik semmiféle kizárólagosságra, és amelyben olyan bizalom van a tagok között, amely sikeressé teszi a közös munkát, és ezáltal az RMDSZ-t. Biró Rozália, az RMDSZ Nőszervezetének elnöke beszédében köszönetet mondott a hölgyeknek az elmúlt két év tevékenységéért: „Minden dicséret, amit ma a meghívottainktól és a szövetség képviselőitől is hallhatunk, azt bizonyítja, hogy értékelik a tevékenységünket, amely látható, fontos és egyben szükséges is. Most már bizonyítottunk, ezt pedig elfogadják és elismerik. A közösség elvárással van irányunkba és mi is elvárással lehetünk feléje arra vonatkozóan, hogy a jelöltállítási folyamatban ne csak részt vegyünk, hanem jelöltjeink befutó helyen szerepeljenek a szövetség választói listáin. Meggyőződésem, hogy ezek a jelöltek, megválasztásuk után, be tudják bizonyítani, hogy helytállnak a döntéshozatalban.”

A jövőbeni kihívásokra reflektálva, az elnökasszony buzdításként fogalmazta meg üzenetét: „Legyünk bátrak! Hisz rendelkezünk azzal a tapasztalattal, megvan bennünk az a munkabírás és lelkesedés, amely ahhoz szükséges, hogy megfeleljünk. Ugyanakkor meg ott van velünk a nőszervezet, melynek az a feladata, hogy támogasson, lobbizzon minden nő jelölt sikeréért. Az előttünk álló év nagy célja, hogy erőt, biztatást és reflektorfényt nyújtsunk azon hölgyek számára, akik önkormányzati vagy parlamenti képviselők szeretnének lenni.” Markó Béla szenátor köszöntőbeszédében egy sikertörténetként beszélt az RMDSZ Nőszervezetének eddigi két évéről: „ez előtt két évvel, az alakuló küldöttgyűlésen azt mondtam, és ma is úgy gondolom, hogy a nőszervezetnek nem szabad egy olyan homokozóvá válnia, ahol a férfiak lehetőséget biztosítanak a nők számára, hogy egymás között politizáljanak, hanem olyan szervezet kell legyen, amelynek a legfőbb célja az, hogy integrálja azokat a nőket, akik részt szeretnének vállalni az RMDSZ politikájában.” Markó hangsúlyozta: „Attól függetlenül, hogy azt tartjuk, a nők más mentalitást képviselnek vagy sem, rájuk szükség van a politikában, azon egyszerű igazságból is kiindulva, hogy az emberiség fele nő. Nekünk, akik a magyarok arányos képviseletéért dolgozunk, el kell fogadnunk ezt a tényt, és ennek megjelenítésére kell törekednünk a magyar képviselet keretén belül is. Mindaddig, amíg csak a férfiak vannak a politikában, a magyar közösség fele hiányzik a képviseletből, hiányzik az az 50 százalék ötlet, az az 50 százalék kezdeményezés, és ezt mi nem engedhetjük meg magunknak”. Borbély László, Maros megyei parlamenti képviselő elmondta: „Férfi központú társadalomban élünk, és sok az adósságunk a nők felé. Lehetettek volna kicsit bátrabbak az RMDSZ-en belül.” Ugyanakkor kiemelte: „Óriási teljesítmény, hogy Biró Rozália az Európai Néppárt alelnöke lett. Büszke vagyok arra, amit az utóbbi években látványosan hozzátettetek ahhoz, ami nélkül mi szegényebben lettünk volna. Szükségünk van egymásra, férfinak a nőre, nőnek a férfira. A partnerség, a nőkben lévő többszörös empátia, azok az értékek, amelyeket a nők megélnek életük folyamán a családban vagy azon kívül, – ezt kell ti hozzátok. Időnként húzzátok meg a fülünket ezek hiánya miatt.” Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ elnöke felszólalásában leszögezte: „A Nőszervezet hitelesebbé tette az RMDSZ-t. Minden okom meg van ezt hangsúlyozni, hiszen az elmúlt két esztendőben rendkívüli munkát végeztek, vállvetve a férfiakkal együtt.„Pezsgőtablettának” minősültek, felpezsdítették az életkedvet és színesebbé tették az RMDSZ-t. Általuk megvalósult a valós többszólamúság, hiszen a nők által érthetőbb és magát jobban megértető lett a Szövetség.” – tette hozzá Brassai Zsombor. A Szociáldemokrata Párt Nőszervezetének nevében, Maria Lazar főtitkár köszöntötte a küldöttgyűlés résztvevőit, beszédében a két szervezet közötti együttműködés folytatásának szükségességét hangsúlyozva elmondta, a közös cél a nők minél hatékonyabb bevonása a politikába és a döntéshozatalba. Lucia Varga, a Nemzeti Liberális Párt Nőszervezet elnökének üzenetét Sanda Huciu alelnök tolmácsolta, melyben a nők politikában betöltött szerepére reflektált, és egyben meghívást tolmácsolt jövőbeni közös projektekre, amelyek az egészségügyi problémák megelőzésének területén zajlanának. Doris Pack, az Európai Néppárt Nőszervezetének elnöke videó-üzenetben üdvözölte az RMDSZ Nőszervezetének III. Országos Küldöttgyűlésének résztvevőit: „Tudomásom szerint, ez a Kongresszus kiemelt fontossággal bír számotokra, jövő évben ugyanis helyhatósági választásokra kerül sor Romániában. Erősítenetek kell a nők jelenlétét a választási listákon, maradéktalanul támogatnotok kell minden nőt, akik érzik magukban a politikai szerepvállalás igényét. Figyelmünket most azon nők felé fordítjuk, akik helyi szinten akarnak tenni a közösségük érdekében, és lévén, hogy sok helyi szervezetetek van, ez sikerülni is fog.” Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára levélben értékelte a nőszervezet két éves tevékenységét és üdvözölte a küldöttgyűlés munkálatait. A küldöttgyűlés folytatásában, Hegedüs Csilla, az RMDSZ Nőszervezet alelnöke a „miértekre” adott válaszokat. „Miért akarunk mindenáron ott lenni, ahol a döntések születnek, miért akarunk beleszólni a “nagyok” dolgába? Mi, nők, szeretjük élhetővé, emberségessé, család és gyermekbaráttá tenni a környezetünket. Odafigyelünk a részletekre, “rendet rakunk”, mert tudjuk, attól lesz szebb és jobb a környezetünk. Odafigyelünk a családunk és környezetünk igényeire, s ha bajt látunk valahol, gondot, akkor igyekszünk azon segíteni. Megtanultuk, hogyan kell beosztanunk a kosztpénzt, és feszes fegyelem is van bennünk: amikor a gyereknek enni kell adni, orvoshoz kell menni, vagy iskolába kell vinni: nincs pardon, tudjuk, hogy ezeket a dolgokat meg kell csinálnunk.” „Kiváló szakemberek vannak közöttünk, akiknek, ugyanúgy, mint nekem, lételeme a kihívás, az új dolgok iránti nyitottság, akik úgy érzik, hogy adni szeretnének a közösségünknek. És ettől az adástól, az új dolgok megtanulásától gazdagabbak leszünk mi, akik adunk, és gazdagodik közösségünk is.” – fogalmazott. Laczikó Enikő, az Etnikumközi Hivatal helyettes-államtitkára elmondta: „Legjobb tanácsadónk: a tükör, legjobb energiaforrásunk: a család. Térdig járva az intézményvezetésben tanultam meg azt, hogy mit és hogyan kell csinálnom. Ezt sokkal meghatározóbbnak tartom mai napig, mint azt, hogy a munkába nőként vágtam bele, vagy akár első női vezetőként a hivatal élén. A nőiség számomra teljesen másképp jött képbe: valószínűleg nem éreztem volna magam kellően erősnek erre a feladatra, ha nem lettem volna anyuka, ha kislányom nem adott volna erőt ehhez, és ha a párom nem támogatott volna mindenben ahhoz, hogy én a szakmai feladataimat tudjam végezni. Sem idő, sem energia nincs arra, hogy az ember a kétségeivel foglalkozzon, hogy elbizonytalanodjon, hogy hosszasan elmélkedjen az intézményvezetés elméleti oldalán. Egyszerűen csak látja a feladatot és megpróbálja megoldani. Legjobb tanácsadónk és véleményezőnk a tükör, amelybe ha belenézünk este, rögtön tudjuk, hogy aznap hogyan végeztük a munkát, azzal a tudattal térhetünk-e nyugovóra, hogy legjobb tudásunk szerint mindent megtettünk egy-egy helyzetben. És én ezt a visszajelzést fontosnak tartom. Bele kell vágni az ehhez hasonló kihívásokba, különben soha nem tudjuk meg, mennyire vagyunk erősek, alkalmasak egy-egy ilyen feladatra.” Lőrincz Csilla, a Nőszervezet alelnöke úgy véli, csak akkor lehet túlélni ebben a világban, ha van egy biztonságos családi háttér az egyén mögött, és ha van egy erős, összetartó közösség: „Két évvel ezelőtt, az RMDSZ-ben dolgozó nők ezt tudomásul vették, tudomásul vettük, és megalapítottuk a Nőszervezetet. Mert azt gondoltuk, úgy ahogy a családban, úgy a társadalomban is szükség van az egyensúlyra. Azt mondtuk, hogy két irányban kell elindulnunk: az egyik a nők közéleti szerepvállalásának megerősítése, a második pedig a közösségépítés. Utóbbiban változást hoztunk, új programokat álmodtunk és valósítottunk meg. Sokfélék vagyunk, a politika pedig szakma, az érdekérvényesítés szakmája. Folyamatosan tanuljuk, gyakoroljuk. Rajtunk is áll, hogyan alakul, hogyan alakul a nőszervezet jövője, de a romániai magyarságé is.” „A nőszervezet mindannyiunk számára egy lehetőség. Kamatoztatnunk és hasznosítanunk kell tudásunkat annak érdekében, hogy a legjobbak képviseljék érdekünket. Együtt kell feladatokat vállaljunk és együtt kell a közösségünkért tennünk, magyarságunk megőrzéséért, az RMDSZ-el karöltve.” – fogalmazott beszédében Tudor Veronka, az Nőszervezet alelnöke. Takács Aranka, a Nőszervezet alelnöke felszólalásában hangsúlyozta: „bennünk egy olyan lendület, lelki erő, kitartás és felelősségérzet van, amelyre szüksége van a Szövetségnek. Egy felelős teljes szervezet felismeri a nőkben rejlő energiát, erőt, jó szándékot. Ez megtörtént. A Nőszervezet azt a közösségszervező erőt és őszinte szeretetet és törődést hozta vissza az RMDSZ-be, amire szükség van. Ez az a szervezet, ahol mindenkinek helye van.” Bálint Margit, a Nőszervezet külügyi titkára kifejtette a szervezet megalakulása óta nemcsak itthon gyarapodott látványosan, hanem Európa felé is nyitott, így lett az RMDSZ Nőszervezete hivatalos tagja az Európai Néppárt Nőszervezetének: „Ebben az együttműködésben feladatot kell vállaljunk azért, hogy a Nőszervezetünket bekapcsoljuk az európai folyamatokba, illetve a mi véleményünket is elmondhassuk. Tennünk kell azért, hogy amennyiben egy nő közéleti szerepet szeretne vállalni, vagy ha karriert szeretne építeni, akár anyuka szeretne lenni, majd ezt követően visszatérni a munkahelyére, legyen meg a lehetősége arra, hogy mindezt ő megtehesse, anélkül, hogy diszkriminálva legyen csak azért, mert ő nő. Bíznunk kell magunkban, egymásban, bátrak kell lennünk”. A szervezetet egy nagycsaládhoz hasonlította dr. Fehér Kardos Gabriella, a Nőszervezet alelnöke, ahol az utolsó sorban ülők is szót kapnak és fontosak: „Hangsúlyozom, hogy az utolsó sorban levők nélkül nem lennénk itt, ahol most vagyunk! Ebben a szervezetben mindannyian egyformán fontosak vagyunk, akár első, akár utolsó sorból szólunk hozzá az új tervekhez, az újabb és újabb feladatokhoz. Hiszen ez is egyik célunk, hogy olyan nők is szót kapjanak, akik esetleg eddig nem jutottak hozzá.” Csóti Emese, a Nőszervezet ügyvezető elnöke beszédében így fogalmazott: „Az országos programok kidolgozása során figyelembe kell vennünk egymás sikereit, kudarcait és ezek alapján kell megrajzolnunk az irányt. Így tudjuk hitelesen vállalni azt, hogy segítjük a nők közéleti szerepvállalását. Az elmúlt időszakban bebizonyítottuk, hogy ott vagyunk, ahol szükség van ránk, ahol hasznosnak érezzük magunkat. Jövőben, még többet kell vállalnunk. Az önkormányzati választásokon olyan felkészült és közösségükben elismert nők fognak jelöltként versenybe szállni, akik úgy érzik, hogy változásra van szükség, hogy tudásuk hatékonyabban érvényesül, ha azt a közösség érdekében teszik. A mi felelősségünk, hogy ezeket a nőket segítsük. Legyünk nagyok, álljunk ott a vezérlőpult mögött, ami meghatározza az irányt, vállaljunk közéleti szerepet, de bármilyen magasan ívelő pályára jutunk, maradjunk alázatosak és szolgálatkészek, ott ahol szükség van ránk. Erről szól a Nőszervezet 2016-os éve.” Horváth Anna, a Nőszervezet alelnöke vázolta a szervezet nőtagjainak jelenlegi közéleti szerepvállalását. Elmondta az önkormányzatokban jelen pillanatban Erdély-szerte 273 RMDSZ színekben megválasztott nő tevékenykedik: 3 polgármester, 12 alpolgármester, 276 helyi tanácsos, és bár 12 megyei tanácsos van, a tisztségben lévő két megyei tanácselnök és kilenc megyei tanács alelnöke között nincs egyetlen nő sem. Horváth továbbá emlékeztetett arra is, hogy a 26 parlamenti képviselő és szenátor között egyetlen nő van: Biró Rozália. „Messze vagyunk még a “kritikus tömeg fogalmától”, bármit is értsenek alatta, radikális nőmozgalmaink sem igen vannak, de van egy hatékony, jól szervezett nőszervezetünk. Ezt bizonyítja, hogy két év után elnyertük az EPP Nőszervezetének alelnöki tisztségét, mi, a legfiatalabb szervezetük, stratégiai együttműködési megállapodást írtunk alá a Nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség európai Kártájának terjesztéséről a romániai önkormányzatok soraiban, hogy csak párat említsek mindabból, amit két év működés után felmutathattunk.” – hangsúlyozta beszédében Horváth Anna. Csép Éva Andrea, a Maros megyei Nőszervezet elnöke a küldöttgyűlésen hangsúlyozta: „Nőnek lenni az egyik legnagyobb kihívás, mindaz ugyanis, amit nőként adhatunk önmagunknak és másoknak egyfajta ajándék, amelyben a siker mértékét igazából boldogságban mérik. Azt hiszem, nem kell nekünk nadrágot viselni ahhoz, hogy komolyan vegyenek minket, de kötelezően szoknyát sem, hogy figyeljenek ránk. Maradjunk meg annak a nőnek, aki vagyunk.” Arros Orsolya, az Udvarhelyszéki Nőszervezet elnöke beszédében a nők előtt álló üvegfalakról és szakadékokról beszélt: „Ezek a falak léteznek, még ha nem is vesszük észre őket, hisz nőknek születtünk, tele álmokkal, és ahogy növekedtünk rá kellett jönnünk, hogy nekünk kétszer annyit kell dolgoznunk ahhoz, hogy elismerjenek minket. Ahhoz, hogy ez változzon, azt várom el magunktól, hogy cselekedjünk és mi legyünk a példák arra, hogy át lehet törni az üvegplafont.” Major Melinda, a Szatmár megyei Nőszervezet elnöke úgy fogalmazott, hogy csak az lehet igazán sikeres, aki mindig az új kihívásokat keresi az életben. Kondor Ágota, a háromszéki Nőszervezet sepsiszentgyörgyi alelnöke hangsúlyozta, egymásnak kell erőt és támaszt nyújtsanak annak érdekében, hogy sikeresek legyenek. A III. Országos Küldöttgyűlés a Nőszervezet országos vezetőségét is megválasztotta. A küldöttek megerősítették tisztségében Biró Rozáliát, a Nőszervezet elnökét, valamint Csóti Emese ügyvezető elnököt. Ugyanakkor újból bizalmat szavaztak Lőrincz Csilla, Hegedüs Csilla, Marina Ida Magdolna, Tudor Veronka, Horváth Anna, Takács Aranka alelnököknek, illetve három újabb alelnököt választottak Laczikó Enikő, Bálint Margit és Száfta Szende személyében. A Nőszervezet működési- és alapszabályzatának módosításának értelmében szakterületenként ügyvezető alelnököket is választott a küldöttgyűlés: Farkas Anna Lili (pedagógusokért felelős ügyvezető alelnök), Csép Andrea (szociális és családügyekért felelős ügyvezető alelnök), dr.Fehér-Kardos Gabriella (egészségügyért felelős ügyvezető alelnök), Major Melinda (vállalkozó szféráért felelős ügyvezető alelnök), Kádár Petra (ifjúságért felelős ügyvezető alelnök), Benkő Erika (külügyekért felelős ügyvezető alelnök). rmdsz tájékoztató