Néppárti kezdeményezés: sajátos jogállású Székelyföldet és Partiumot, történelmi régiókat

Az Erdélyi Magyar Néppárt Románia regionális átszervezéséről szóló javaslatcsomagjáról számolt be Toró T. Tibor pártelnök csütörtöki, kolozsvári sajtótájékoztatóján. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek védelméről szóló Európai Polgári Kezdeményezés fejleményeit ismertette. A romániai régióátalakítás során figyelembe kell venni a földrajzi, történelmi és gazdasági realitásokat – jelentette ki Toró T. Tibor. A pártelnök szerint az új közigazgatási egységeket nem találomra, „vonalzóval és körzővel” kell kialakítani, hanem a helyi sajátosságokat figyelembe véve, „funkcionális régiókat” kell saját jogkörökkel felruházni. A jogköröket nem lentről kell elvenni, a regionális központosítás jegyében, hanem fentről, a kormánytól és annak szerveitől kell átadni – magyarázta Toró. A Néppárt az aszimmetrikus regionalizáció elvét érvényesítené a regionális átszervezésben: a helyi sajátosságok, a gazdasági és társadalmi eltérések mentén minden régiónak el kell döntenie, hogy milyen közigazgatási jogköröket kíván megkapni – szögezte le Toró. Az elnök ismertette a dr. Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa, gazdasági-közigazgatási földrajzi szakértő vezetésével dolgozó néppárti szakértői csoport munkaanyagát. Az Erdélyi Magyar Néppárt elképzelése szerint Erdélyben hat régiót kell létrehozni, ezek a Partium, a Bánság, Észak-Erdély, Dél-Erdély, a Székelyföld és Brassó urbánus kisrégiója lennének. A Székelyföldet és a Partiumot sajátos jogállású régióként képzelik el, de minden régió ilyen elbírálást kaphat, amennyiben igényli. A brassói metropolis-övezet mellet a Duna- és Fekete-tenger-közeli Galac – Brăila agglomeráció, valamint Bukarest környéke is nagyvárosi fejlesztési zónába, metropolis-régióba tömörülne. A pártelnök elmondta, a tervezet gazdasági-pénzügyi megalapozása és a hatástanulmányok elkészítése a kormányszervek feladata, az ehhez szükséges adatsorokkal ugyanis csak ezek az intézmények rendelkeznek. Hozzátette: a párt rendelkezésére álló statisztikai adatokból ugyanakkor egyértelműen kitűnik, hogy a javasolt struktúrák „életképes és fenntartható” régiók lennének. Toró fontosnak tartja, hogy a közigazgatási átalakítást egy több cikluson át tartó reformsorozat, azt kísérő pilótaprogramok és a tapasztalatok összegzése előzze meg. Az RMDSZ korábbi, a néppárti javaslatot támadó nyilatkozatait Toró T. Tibor „érthetetlen, ideges reagálásnak” minősítette, amely abból adódik, hogy az RMDSZ a jelenlegi megyerendszert igyekszik megőrizni, és a régióátalakításról semmilyen hivatalos elképzelése nincs. „Tegyük félre az arrogáns megnyilvánulásokat, előbb beszéljenek a szakértők, és csak utána a politikai döntéshozók” – javasolta Toró T. Tibor. Sándor Krisztina emlékeztetett: a Kárpát-Medencei Autonómia Tanács (KMAT) mártélyi gyűlésén jelentették be, hogy Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke az Európai Bizottság Jogi Főosztályához előzetes jogi kontrollra nyújtotta be a párt Európai Polgári Kezdeményezését (EPK). A kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek védelmét célzó kezdeményezést az európai alapszerződések szellemében vizsgálják meg, majd várhatóan két-három héten belül kapnak választ – közölte Sándor Krisztina. Az EB válasza után újabb egyeztető KMAT-ülést tartanak. Addig is, Szilágyi Zsolt vezetésével egyeztetések folynak az európai szakértőkkel, ezek nyomán körvonalazódik majd, hogy melyik tagállamokban indítják be az egymillió európai aláírás összegyűjtését. A Néppárt a magyar közösségek lakta államokra feltétlenül számít. Az aláírásgyűjtés folyamatát az Európai Szabad Szövetség nevű ernyőszervezet tagjai is segítik. Elhangzott: a kisebbségvédelem és a területi önrendelkezés nem csak erdélyi magyar kérdés, hanem minden őshonos európai nemzeti kisebbség ügye is, ehhez kell megnyerni a földrész közösségeit. Miután az előzetes normakontroll megtörténik, a Néppárt a visszajelzéshez igazodva véglegesíti az EKP szövegét. Ha az Európai Bizottság részéről erre a beadványra is jóváhagyó válasz érkezik, elindul a legtöbb egy évig tartó aláírásgyűjtés, ami Sándor Krisztina szerint 2013 ősszén veheti kezdetét. Toró T. Tibor szólt arról is, hogy az erdélyi magyar szervezetek részéről párhuzamosan három EPK-kezdeményezés folyik. Míg a Néppárt szövegtervezetében az őshonos nemzeti kisebbségek védelmére, addig a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az önálló gazdasági fejlesztési régiókra és a régiókohézióra fektette a hangsúlyt. Az SZNT részéről a nemzeti régiók kialakításának sürgetése egy nagyon bölcs megközelítés – mutatott rá Toró. Hozzátette: az RMDSZ Minority Safe Pack néven ismertetett csomagjáról egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan mivel is foglalkozik. Toró sajnálatát fejezte ki, hogy az RMDSZ nem akarja a dokumentumot megosztani. Mint mondta, a három EPK inkább kiegészíti egymást, mintsem hogy versengjenek. A korábbi KMAT-üléseken leszögezett együttműködési elvekről szólva kijelentette: „egymással párhuzamosan, rendre nyújtjuk be tervezeteinket az Európai Bizottsághoz. Amelyik átmegy a szűrőn, amellé felsorakoznak a Kárpát-medencei magyar szervezetek. Európában csak egy egységes arcot mutatva, közösen tudjuk képviselni a magyar ügyet” – összegzett Toró T. Tibor. Az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája