Nem a Nagy-Magyarország-jelvények miatt rosszak a magyar-román kapcsolatok! – keményen beolvasott Bukarestnek a magyar nagykövet

Romániának nagyon sok területen van törleszteni valója a magyarokkal szemben, mutatott rá a România liberă című lapnak adott interjúban Magyarország bukaresti nagykövete. Zákonyi Botond kijelentette, Bukarestnek mindenek előtt a közösen használt infrastruktúra kialakításában vannak jelentős elmaradásai. Ezek között említette, hogy a két országot összekötő gázvezetéken csak egyirányú a fűtőanyag-áramoltatás, noha ennek kétirányúnak kellene lennie. Amellett Románia késlekedik a határokon átvezető utak megépítésével, azokat a bizonytalan határidejű schengeni csatlakozás utáni időszakra halasztaná, mondta a diplomata. Tíz ilyen utat kellene átadni, de a bukaresti kormány tologatja az ügyet. A két ország között 400 kilométeres a határ, és mindössze tíz határállomáson lehet átlépni. „Összehasonlításként Németország és Franciaország között 5-10 kilométerenként van bejutási lehetőség az egyik országból a másikba“ – mutatott rá Zákonyi Botond.

A nagykövet szerint az Orbán Viktor Facebook-oldalán megjelent tusványosi képsorozat, amelyek között feltűntek a Nagy-Magyarországot ábrázoló jelvények és a székely zászló is, nem befolyásolhatja negatívan a két állam kapcsolatait, amelyek az 1996-os alapszerződésen és a 2002-es stratégiai partnerségi egyezményen alapszanak. Kijelentette: mesterségesen felfújt problémáról van szó, ennél sokkal súlyosabb gondok rontják a hangulatot. Ezek között említette, hogy a 20 százalékban magyarlakta települések közül nagyon sok helyen nem biztosítják az önkormányzatok az anyanyelvhasználat lehetőségét – ezt ő maga személyesen is ellenőrizte. Az ingatlanok visszaszolgáltatásában is adós maradt Románia, főleg a történelmi magyar egyházakkal és a székelyföldi közösségi ingatlanokkal kapcsolatosan vannak jelentős elmaradások. A székely zászló használatát az itteni magyar közösséget megillető természetes jognak nevezte, és felidézte, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen továbbra sem hozták létre a magyar vonalat, noha a törvény előírja. A román félnek ezt orvosolnia kell, fogalmazott Zákonyi Botond. Nyomatékosította: az alapszerződés értelmében Magyarországnak jogában áll figyelemmel követni, hogy Románia milyen mértékben tesz eleget vállalt kötelezettségeinek a határain belül élő magyar közösség jogainak biztosításában. A magyar nagykövet a székelyföldi autonómiával kapcsolatosan úgy vélekedett, Kovászna, Hargita és Maros megye akkor nyerheti el az önrendelkezés jogát, ha megtanulnak közös projektekben gondolkodni, és olyan kapocs jön létre a három megye között, amely eredményekben kamatozik, ezek pedig érvként szolgálhatnak a román politikusokkal folytatott egyezkedésben. Ha az autonómia kérdését a fejlődés eszközeként mutatják be, sokkal könnyebb megérteni, miről szól a történet, fogalmazott a diplomata. mediatica