Negyvenezer aláírás a székelyföldi autonómiáért

Elküldték kedden a román kormánynak a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetésen elfogadott petícióhoz összegyűlt aláírásokat – tájékoztatta az MTI-t Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. Az akció meghirdetése, március 21. óta csaknem 40 ezer személy támogatta aláírásával azt, a Székelyföldnek autonómiát követelő, a román kormánynak címzett beadványt, amelyet a március 10-i Székely Szabadság Napja elnevezésű marosvásárhelyi demonstráció résztvevői közfelkiáltással fogadtak el. Az aláírók névjegyzékéhez mellékelt kísérőlevélben a demonstrációt kezdeményező SZNT azt kérte a bukaresti kormánytól: fogadja küldötteit, hogy bemutathassák a tüntetők álláspontját a Székelyföld jövőjével, a romániai területi-közigazgatási átszervezéssel kapcsolatban. A petíciót a demonstráció szónokai személyesen adták át március 10-én a kormány Maros megyei képviselőjének. Corneliu Grosu, Maros megye prefektusa később megjegyezte, hogy a dokumentumon sem aláírás, sem pecsét nem szerepelt. „Harmincezer tüntetőnek nincs fejléce, sem bélyegzője. Szerintünk a nyilvánosság előtt, a kamerák kereszttüzében lezajlott felolvasása és elfogadása kellően hitelesíti a beadványt” – mutatott rá Izsák. Hozzátette: azért gyűjtöttek mégis aláírásokat, mert ezzel is nyomatékot lehet adni a beadványnak, használ az autonómia ügyének. Elmondta: a Magyar Polgári Párt támogatásával a Székelyföldön összegyűlt hétezer aláírás másolatát és a több mint 32 ezer internetes aláíró névjegyzékét postán küldték el a bukaresti kormánynak, amelytől eddig semmilyen választ nem kaptak március 10-i beadványukra. A hatóságok álláspontjára csak a sajtóban tett megjegyzéseikből következtetnek. „Azt várjuk a román kormánytól, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi kötelezettségvállalásait és a közigazgatási reformot a helyi közösségek akaratára építse: helyi népszavazáson dőljön el az, hogy egy helyi közösség milyen régióhoz fog tartozni” – mondta az SZNT elnöke. Úgy vélekedett, lehetőséget kell teremteni arra, hogy a helyi közösségek szabad társulásokat hozzanak létre, ami időigényes folyamat. „Ha nincsenek felkészülve a régiók kialakítására, akkor azt el kell halasztani, de nem szabad ráerőltetni az országra egy elképzelést, csak azért, mert egy párt, vagy politikus presztízse ezt követeli.” A román kormány a székelyföldi megyéket három másik megyével közös régióba tagolná, amelyben a magyarság aránya nem érné el a 30 százalékot. A történelmi Székelyföldön a magyarság az összlakosság csaknem 75 százalékát teszi ki. MTI