Marosvásárhely Nagyvárosi Övezet – quo vadis?!

A nagyvárosi övezet működéséről, a társulásra váró jövőbeni kihívásokról tartott előadást a X. alkalommal megrendezett EU-táborban, Marosfőn az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke, Peti András alpolgármester.

Mint ismert, a Marosvásárhely Nagyvárosi Övezetért Egyesületet 2005-ben hozták létre a megyeszékhely és a körülötte legfeljebb 30 kilométerre található 14 település részvételével. A marosvásárhelyi alpolgármester mindenek előtt a romániai települések besorolásában tapasztalható következetlenségre hívta fel a jelenlévők figyelmét. „A 2001. évi 351-es számú törvényben, amelyben jóváhagyták az ország területrendezési tervét, Marosvásárhely megyei jogú várost II. kategóriájúnak minősítették, 80 másik helységgel egyetemben. Tették ezt annak ellenére, hogy a város az I. kategóriás besoroláshoz szükséges feltételeket gyakorlatilag mind teljesítette: európai színvonalú közúti, vasúti és légi infrastruktúrával rendelkezik, tudományos, egészségügyi, művelődési és oktatási központ. Egyetlen feltétel nem teljesült, éspedig az, amely a lakosság lélekszámára vonatkozik, eszerint legalább 200 ezren kell hogy lakják a pályázó települést ahhoz, hogy az élminősítést megkaphassa. Tekintetbe véve a rendelkezésünkre álló erőforrásokat, a potenciálunkat, úgy vélem, Marosvásárhely minden szempontból megfelel az I. osztályú város-besorolás követelményeinek, és helyet kaphat az elitkategóriában, tizenegy másik nagyváros és a főváros társaságában. Ez főleg azért fontos, mert az európai szabványoknak megfelelő fejlődési lehetőségeket biztosít, ugyanakkor pénzalapok lehívását segíti elő a jövőbeni beruházások finanszírozására“ – mondta Peti András. Az ország regionális fejlesztésére vonatkozó 2004. évi 315-ös számú törvényben nyolc fejlesztési régiót jelöltek ki, bár 2011-ben 11 nagyvárost és a fővárost is I. osztályúnak minősítették, így a logikus az lett volna, ha akkor 12 régiót hoznak létre. Mi több, az újonnan kialakított régiók központjainak kijelölésében csak részben voltak tekintettel a korábbi városbesorolásokra. Így például a Központi Régió központja nem Brassó, hanem Gyulafehérvár lett, ezzel szemben az Észak-Nyugati Régióban Kolozsvár érvényesíthette státusjogát. A kormány 2008. évi 998-as határozatában kijelölték az országnak azokat a pólusait, amelyek kiemelt támogatásban részesülnek fejlesztésre az EU-s és országos finanszírozású programok keretében. A jogszabály eredetileg kimondta, hogy a hét fejlesztési régióban egyetlen I. kategóriás város szerezheti meg ezt az előjogot, hogy a célra szánt 600 millió euróból pénzt kapjon. Később, az akkori fejlesztési miniszter, Borbély László közbenjárására, a szűkített körbe további 13 város kapott még bebocsátást, közöttük Marosvásárhely is, amelyek összesen kb. 240 millió eurón osztozhattak. Marosvásárhely például azóta több mint 14 millió eurós vissza nem térítendő támogatást kapott. „Marosvásárhely jövőbeli fejlődése elképzelhetetlen a nagyvárosi övezet nélkül, amelynek azonban aktualizálni kell a stratégiáját. Az utolsó órában vagyunk, nem halogathatjuk tovább az integrált térségfejlesztési projektek előkészítését. Politikai összefogásra van szükség, hovatartozásuktól függetlenül Maros megye összes parlamenti képviselője közös céljának kell tekintse a 2001. évi 351-es törvény módosítását, hogy a lakosság lélekszámának kritériumát 200 ezerről 100 ezerre csökkentsék. Ezzel ugyanis Marosvásárhely az I. kategóriás városok közé léphetne elő, ahol a helye van. Konszenzust kell kialakítanunk azt illetően is, hogy a mostani fejlesztési régiók túl nagyok, nem hatékonyak az európai uniós pénzalapok lehívása tekintetében, ezért kisebb méretű régiókat kell létrehozni, amelyek közül az egyiknek szükségszerűen Marosvásárhely legyen a központja“ – mondta még az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke. közlemény | Az RMDSZ marosvásárhelyi sajtóirodája