Johannis: Románia nagy figyelemmel kísérte Putyin budapesti látogatását

Az ukrajnai konfliktus ügyében megnyilvánuló európai egységet nem szabad megtörni, még ha időről időre nyilvánosságot kapnak is egyes EU-tagállamok “önös érdekei” – jelentette ki Klaus Johannis a legnagyobb példányszámú lengyel napilapnak adott interjúban. A Gazeta Wyborcza abból az alkalomból közölt csütörtökön beszélgetést a román államfővel, hogy csütörtökön kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Lengyelországba. Johannis kérdésre válaszolva elmondta, hogy Románia “nagy figyelemmel kísérte” Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatását és az azt követő reagálásokat. “Észleltük az eltérő véleményeket. Románia azonban szükségesnek tartja, hogy egy hangon beszéljünk és szolidárisan cselekedjünk” – tette hozzá.

A kelet-ukrajnai konfliktust az egyik legsúlyosabb európai válságnak nevezte a hidegháború befejezése óta. Rendkívül aggasztónak minősítette azt, hogy – mint ahogy megfogalmazta – egyre világosabban rajzolódik ki az a forgatókönyv, mely a konfliktus “befagyasztásához” vezethet. Ennek ellenére Románia, a feszültség növelését megelőzendő, fenntartaná az Oroszországgal folytatott párbeszéd lehetőségét – fejtette ki Johannis. Johannis kiemelte a kelet-európai államoknak nyújtott uniós támogatás fontosságát, ezen belül különösen azok vonatkozásában, amelyek haladást értek el a demokratikus reformok és az európai normák megvalósításában. Itt külön megemlítette Moldovát. Johannis úgy látja, hogy az Oroszország elleni szankciók betöltik szerepüket. Fenn kell tartani őket, ha Oroszország nem tudja bizonyítani, hogy valóban elkötelezett a minszki megállapodás végrehajtása iránt – mondta. Ha Kelet-Ukrajnába visszatér az erőszak és a tűzszünetet megsértik, meg kell szigorítani a szankciókat – jelentette ki. Elmondta, hogy országa a tavalyi walesi NATO-csúcson hozott döntések értelmében vezető szerepet tölt be az Ukrajna kibervédelmét szolgáló NATO-programban, és fegyverszállítás helyett “inkább a diplomáciai erőfeszítéseket részesíti előnyben”. A román elnök a Rzeczpospolita című napilapnak is interjút adott, amelyben Románia határország szerepét emelte ki a NATO-n és az EU-n belül. A keleti szomszédságukban zajló változások kulcsszereplőkké tették Romániát és Lengyelországot a regionális és transzatlanti biztonság megerősítésének folyamatában – mondta. Ezért össze kell hangolniuk erőfeszítéseiket az EU és a NATO keleti határai stratégiai jelentőségének hangsúlyozásán – tette hozzá. Kifejtette: világos, hogy a NATO és az EU keleti határán fekvő államok “közös érzékenységgel, aggodalommal” figyelik az ukrajnai eseményeket és “a Közép-Európa és Oroszország viszonyából fakadó fenyegetéseket”. Hangoztatta az európai szolidaritás fontosságát a válság kezelésében. Románia és Németország viszonyáról szólva Iohannis kifejtette: az erdélyi szász kisebbség híd szerepet játszik a két ország között. Azt állította, hogy Európában modellértékűnek tekintik a kisebbségi jogok biztosítását Romániában, amit szavai szerint az ő államfővé választása is bizonyít. MTI