Javasolják: február 10. legyen a marosvásárhelyi magyarság összetartozásának napja

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezete javasolta, hogy február 10. legyen a marosvásárhelyi magyarok összetartozásának napja. A szervezet kedden néma megemlékezést rendezett az erdélyi városban a negyed évszázaddal ezelőtti gyertyás-könyves tüntetés évfordulója alkalmából. Cseh Gábor, az EMNT Maros megyei szervezetének elnöke az MTI-nek elmondta: javasolják a politikai pártoknak, hogy ezt a napot nyilvánítsák a marosvásárhelyi magyarok összetartozásának napjává, és ebben vegyen részt valamennyi romániai magyar politikai erő és civil szervezet.

Az erdélyi város főterén mintegy háromszáz személy gyűlt össze kedden azon a néma tüntetésen, amelyen a 25 évvel ezelőtti marosvásárhelyi gyertyás-könyves tüntetés néven ismertté vált tömegmegmozdulásra emlékeztek. Akkor a mintegy százezer résztvevő a romániai magyarság anyanyelvű oktatásának biztosítása érdekében vonult utcára. Cseh Gábor szerint az akkori tüntetés üzenetei ma is aktuálisak, hiszen a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem azért küzd, hogy önálló magyar kara legyen, és attól tart, hogy a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem is hasonló sorsra juthat, amely egykor színmagyar egyetem volt, és Szentgyörgyi István nevét viselte. Úgy vélte, azok a célok, amelyekért a marosvásárhelyi magyarok utcára vonultak 25 évvel ezelőtt, csak részben valósultak meg. Hozzátette: a keddi emlékezésen több emberre számítottak, de szerinte a marosvásárhelyi magyarok már annyira érdektelenné váltak és belefásultak a küzdelembe, hogy már nem mernek kimenni az utcára megemlékezésekre sem. 1990. február 10-én az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) felhívására mintegy százezer magyar tüntetett Marosvásárhely utcáin az anyanyelvű oktatás biztosítása érdekében. Erdély számos városában, de főleg Marosvásárhelyen feszültség alakult ki a románok és a magyarok között amiatt, hogy a romániai magyarság kérte anyanyelvi oktatási jogainak bővítését, miután az 1989. decemberében megbuktatott, Nicolae Ceausescu vezette kommunista rezsim ezeket a jogokat fokozatosan megvonta és beszűkítette. A magyarok a belvárosban, a Bolyai-téren gyülekeztek, és a szervezők felhívására mindenki egy könyvet és egy gyertyát hozott magával. A megmozdulás az eredeti tervek szerint zajlott, és nem volt semmilyen incidens. Az évforduló alkalmából kiadott közleményben az RMDSZ úgy vélte, hogy az 1990. február 10-i összefogás mérföldkőnek számít a romániai magyar érdekvédelmi munkában. Emlékeztetnek, hogy azóta számos kérdésben sikerült előrelépni, megteremtődtek az anyanyelvhasználat törvényes keretei, számos oktatási és kulturális intézmény alakult, sikerült visszaszolgáltatni a kommunista diktatúra által elkobzott javak jelentős részét, Marosvásárhelyen pedig visszaállították Bolyai Farkas Elméleti Líceumban a magyar nyelvű oktatást. MTI