Így képzelik a székely autonómiát az RMDSZ székelyföldi politikusai

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) három székelyföldi politikusa a Transindex portálon kedden közölt röpiratban próbálja közérthetően elmagyarázni, mire gondolnak a székelyek, amikor autonómiát akarnak. A Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, és Tánczos Barna Hargita megyei szenátor által jegyezett írás szerint “Erdélyt és Székelyföldet nem az etnikai dominanciának, hanem az etnikai méltányosságnak és együttműködésnek kell jellemeznie”. Álláspontjuk szerint az elképzelt autonómia egyik legerőteljesebb komponense, hogy a román mellett a magyar is hivatalos nyelve legyen a régiónak. Erre azért van szükség, mert – szerintük – a hivatalos magyar nyelvhasználat Székelyföldön az állami intézményekben a mai napig esetleges, szórványos és egyénfüggő. Mint írják, az igazságszolgáltatásban ma rosszabb a helyzet, mint a kommunista diktatúra idején volt. Az RMDSZ politikusai a külügy és a hadügy kivételével az összes kormányzati kompetenciát az autonóm régiónak adnák át. Ezzel – szerintük – sokkal hatékonyabbá válna a döntéshozó folyamat. A helyben fizetett adókat helyben használnák fel, ezeknek csak öt százaléka kerülne az államhoz. A régió ásványi és altalajkincseinek – így az ásványvizeknek is – a kitermelési és koncessziós joga a tartományt illetné. Az RMDSZ politikusai úgy vélik, nem kell a tartomány elszegényedésétől tartani, mert a székelyföldi megyék szinte harminc százalékkal többet fizetnek be az államkasszába, mint amennyit visszakapnak. Arra is felhívták a figyelmet, hogy országos szinten Székelyföldön van a legtöbb megtakarítás. A székelyföldi emberek nem hitelből élnek, hanem a keresetükből, megtakarításaik aránya ötszöröse az országos átlagnak. Székelyföld autonómiája által szerintük valósággá válna, hogy “aki többet dolgozik, az jobban is él”. Az etnikai arányosság kérdését tartották az autonómia harmadik fontos komponensének. Mint írják, a 71,6 százalékban magyarok által lakott Kovászna megyében “ötven bíróból csak öt magyar, ötven ügyészből csak kettő magyar, és a rendőrség kötelékében szolgálók 95 százalékos többségben román nemzetiségűek, akik kevés kivétellel nem is beszélik a magyar nyelvet”. Szerintük Hargita megyében sem sokkal jobb a helyzet. “Fontos, hogy minden intézményben érvényesüljön az etnikai arányosság, mert nem lehet igazságos és kiegyensúlyozott az a társadalom, ahol a belügyhöz, igazságügyhöz, rendőrséghez kötődő állami intézményvezetők mind románok, és a helyi önkormányzatban dolgozók mind magyarok” – áll a röpiratban. Az RMDSZ-es politikusok a székelyföldi románok helyzetének rendezését is sarkalatos kérdésnek tartják. Számukra teljes körű kulturális autonómiát biztosítanának. Ez garanciát jelentene arra, hogy nyelvi és kulturális jogaik a legkisebb mértékben sem csorbulnának. Szerintük hasonló kulturális autonómia illetné meg a Székelyföldön kívül élő erdélyi magyarokat is. A Transindexen korábban Láng Zsolt marosvásárhelyi író közölt publicisztikai írást, amelyben az autonómiatörekvéseket bírálta. Úgy vélekedett: aki autonómiát kér, az “lefelé licitál”, és “falak építésébe kezd”. MTI