Helyi népszavazásokat kezdeményez az MPP a székelyföldi régió kérdésében

Régióátszervezés és más aktuálpolitikai témakörökben tartott sajtótájékoztatót szerdán Marosvásárhelyen Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke.

„Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, és csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben” – ezt a határozatot fogadta el a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés. Ennek szellemében ma, amikor olyan régióátszervezési tervek látnak napvilágot, melyek közösségünket hátrányosan érintenék, világossá kell tennünk, hogy önkormányzatok cselekvően fognak fellépni a diszkrimináció ellen, mondta Biró. A választóktól nyert legitimitás felelősséget, ugyanakkor hatásköröket is biztosít a megválasztott tanácsosoknak. Népszavazások kezdeményezhetőek Székelyföld településein a közigazgatási határok megváltoztatására vonatkozóan, hogy a régiót különálló közigazgatási egységként lehessen létrehozni. „Ezen referendumok kezdeményezésére kérünk minden MPP-s tanácsost, és remélem a kezdeményezést felkarolja minden politikai alakulat, mert ez nem pártpolitikai kérdés” jelentette ki a pártelnök. Amennyiben a népszavazások bírósági úton meghiúsulnak az Európai Tanács Parlamenti Közgyűléséhez kell fordulni (akár közösen), hogy ezúton szorítsuk rá a hatóságokat Románia nemzetközi kötelezettség vállalásait tartsa tiszteletben. Az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni Romániában is, amelynek megfelelően a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell! A Magyar Polgári Párt programjában szereplő régióátszervezés tervezete éppen erre az európai gyakorlatra alapoz, de ezt ajánlja a román alkotmányjogászokból álló, Ioan Stanomir professzor vezette bizottság is az ország új adminisztratív térképének megrajzolása kapcsán. A helyi referendumok alkalmával kirajzódó területek minden bizonnyal nagymértékben tükrözik majd a történelmi és kulturális hagyományokat, ezeket pedig évszázados tapasztalatok hozták létre, éppen a gazdasági ésszerűség figyelembevételével. Az „aszimmetrikus regionalizmusként” ismerté vált MPP-s tervezet egy olyan területi beosztást vázol, melynek keretében a különböző történelmi, kulturális hagyományokkal bíró régiók képeznék a nagyobb gazdasági önállósággal rendelkező adminisztratív egységeket. Biró Zsolt szerint az a tény, hogy Bukarest kompetenciája szűkül, a régiók pedig nagyobb önállóságot kapnak a döntéshozatal minden területén, csak előnyére válhat Székelyföldnek is. „Ha helyben marad az adók nagy része, gazdasági kapcsolatainkat magunk építhetjük és nem egy szuper-központosított államigazgatás kiszolgáltatott statisztái leszünk, hamar bebizonyosodik, hogy Székelyföld nem életképtelen. Ez a székelyföldi románok érdeke is” – mondta a pártelnök, aki felhívta a figyelmet, hogy a kormány szándéka szerinti terület beosztás értelmében a történelem folyamán először fordulhat elő, hogy Marosvásárhely elveszíti régióközpont szerepét. A napnál is világosabb, hogy ez minden marosvásárhelyi polgárt (nemzetiségi hovatartozásától függetlenül) hátrányosan érintene. A pénteken sorra kerülő KMKF-ülés kapcsán Biró Zsolt kiemelte, hogy bizakodással várja a megbeszélést, hiszen örvendetes, hogy hosszú idő után először körvonalazódik valódi politikai egyetértés az erdélyi magyar politikai erők között néhány sarkalatos kérdésben. Az ülésen szorgalmazni fogom, hogy a 2011 márciusában megtartott plenáris ülés alkalmával megfogalmazott állásfoglalás szellemében („A KMKF természetesnek tartja, hogy az ország régióinak átalakítása kizárólag a szubszidiaritás alapelvének, valamint a regionalizmust szabályozó uniós szabályoknak az érintett közösségek akaratának és Románia nemzetközi kötelezettségvállalásainak figyelembe vételével történhet meg. Ezek a szabályok előírják a történelmi- kulturális tényezők figyelembe vételét a régiók kialakításánál.” Továbbá: „A KMKF a határon túli magyar közösségek jogainak hosszú távú biztosítékát a különböző autonómia-formákban látja, beleértve a területi autonómiát is.”) vizsgáljuk meg a közös fellépés lehetőségét. A székely zászlók kérdésében Biró Zsolt üdvözölte azon polgármestereket, akiket nem sikerült megfélemlítenie a hatalomnak és kitartanak, azaz nem távolították el a lobogókat. A székely zászló, mint egy történelmi közösség jelképe nem esik tiltó törvény hatálya alá. Egyébként ezt Segesvár főügyésze 2010. augusztus 10-ei végzésében is kimondta, amikor ejtette a vádat a Maros megyei Makfalva polgármesteri hivatalán elhelyezett székely lobogó ügyében – emlékeztetett Biró Zsolt. mpp | tájékoztató