Eltérően értékelik a kormányfő beszédét az elemzők

Eltérő következtetéseket vontak le Orbán Viktor pénteki évértékelőjéből az MTI által megkérdezett politikai elemzők. A Nézőpont Intézet szerint a miniszterelnök kormányképes, nyugodt erőt sugárzott, miközben a kellemetlen kérdéseket sem kerülte meg, míg a Political Capital úgy látja, Orbán Viktor ugyan “visszahozta a polgári Magyarország gondolatát”, de azt nem sikerült tartalommal megtöltenie. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint Orbán Viktor előadása komoly hangvételű, de szokás szerint anekdotákban is bővelkedő volt. Két legfontosabb pillére pedig a szuverén, kezdeményező külpolitika értelmezése és a következő három év fő céljának kitűzése, a “keményen dolgozók emberek és családok segítése” volt – fejtette ki az elemző. Kiemelte, az új külpolitikai doktrína lényege, hogy a védekezés és az alkalmazkodás helyett az érdekérvényesítést helyezi előtérbe, azonban ez nem jelenti Magyarország geopolitikai orientációjának megkérdőjelezését. Mráz Ágoston Sámuel szerint a kormányfő a külpolitikai szuverenitást és a diplomáciai viziteket a baloldal által 2010 óta szőtt “nemzetközi elszigetelődés” mítoszának ellenpontjaként is használta, majd megvédte a külügyi tárca személyi és szervezeti változtatásait, valamint Martonyi Jánosnak is megköszönte korábbi munkáját.

A Nézőpont Intézet vezetője közölte: Orbán Viktor a ciklus hátralévő három évének céljaként az alsó középosztály “polgári Magyarországba” történő “beemelését” jelölte meg, amivel a Fidesszel korábban szimpatizáló, de 2014 óta részben elforduló társadalmi csoportot helyezte a fókuszba, a sok ismert intézkedés felsorolása mellett egy hosszú távú béremelési programot is megígérve. Mráz Ágoston Sámuel szerint a miniszterelnök régi baloldali követelést vállalt fel, amikor a gazdagok és szegények közötti átjárhatóságot politikája fő értékének nevezte, ugyanakkor a “baloldal korábbi felelőtlen politikája ellentéteként” azt is hangsúlyozta, hogy az alsóközéposztály felemelése nem történhet államadósságból. A miniszterelnök nem kerülte meg a kényes kérdéseket sem – mutatott rá a Nézőpont Intézet elemzője, hozzátéve, a kormányfő Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterrel együtt többször egyértelművé tette, hogy a polgári Magyarország jelszava számukra nem kampánytrükk, hanem program és “vezércsillag”.

“Húsz éve nem látott, éles konfliktusok a Fideszben”

Mráz Ágoston Sámuel szerint Orbán Viktor figyelmeztető jelként értékelte a “veszprémi fiaskót”, majd finoman célzott az “elmúlt hetek és hónapok belső vitáira és sajtónyilvános belharcaira is”, amikor zárásként hangsúlyozta, a Fidesznek harcolnia csak együtt lehet, nem egymás ellen. Juhász Attila, a Political Capital (PC) vezető elemzője szerint idén sajátos politikai környezetben hangzott el a kormányfői beszéd, mivel “Magyarország teljes nemzetközi elszigetelődésének veszélye”, a Fideszen belüli “húsz éve nem látott, éles konfliktusok”, valamint a Fidesz veszprémi veresége azt mutatja, hogy megszűnt a kormánypárt legyőzhetetlenségének percepciója. Az elemző kitért arra is, hogy a kormányfő ezúttal is elsősorban saját táborát szólította meg. Kiemelte, hogy a bérből és fizetésből élő “keményen dolgozó” rétegnek megfogalmazott ígéret akkor hozhat politikai hasznot a Fidesznek, ha a kormány érezhető javulást hoz a középosztály egy részének. A PC munkatársa hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök az eddigi külpolitika fenntartásával a “magyar történelem rossz hagyományait folytatva” megint a “vesztes oldalra áll egy nemzetközi konfliktusban”. Juhász Attila megjegyezte továbbá, Orbán Viktor ugyan “visszahozta a polgári Magyarország gondolatát”, de azt nem sikerült tartalommal megtöltenie. Az elemző téves helyzetértékelésnek nevezte, hogy az ellenségkép szerepét ezúttal leginkább a szocialisták töltötték be. A Fidesz kihívója ma leginkább a Jobbik, de úgy látszik a kormányfő továbbra sem kíván politizálni a “szélsőjobbal” szemben – fűzte hozzá a PC vezető elemzője.

Orbán: a keményen dolgozó emberekről szólnak a következő évek

A következő éveknek a minden nap keményen dolgozó emberekről kell szólniuk – tűzte célul Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten, a Várkert Bazárban tartott évértékelő beszédében. A kormányfő előadásában kiállt a polgári Magyarország eszménye mellett, és kitért a Fidesz-KDNP veszprémi időközi választási vereségére is, amellyel kapcsolatban azt kérte híveiktől: legyünk ismét észnél, ne üljünk a babérjainkon. Orbán Viktor a mintegy 45 perces beszédét azzal kezdte – utalva olyan “okoskodó” elemzőkre, akik a polgári Magyarországot politikai terméknek tartják -, hogy kiállt a polgári Magyarország eszménye mellett, kijelentve: “mi egy kereszténydemokrata alapokon álló néppárti közösség vagyunk, amelynek eszménye, vezércsillaga a polgári Magyarország”. “Nem hiszem, hogy a következő száz évben változás lenne ebben” – mondta. Azt is nyomatékosította, hogy sem egyéni ambíció, sem egyéni vagy csoportérdek nem kerülhet a haza érdeke és szolgálata elé, ez “személyes becsületbeli ügy, a kereszténydemokrata politika fundamentuma”.

“Nem lehet a liberális multikulturalizmus keretében válaszolni a fontos európai kérdésekre”

Európa helyzetével kapcsolatban a miniszterelnök arról beszélt, hogy a kontinens ma olyan kérdésekkel szembesül, amelyekre lehetetlen “a liberális multikulturalizmus” keretében válaszolni. A legfontosabb kérdések közé sorolta, hogy be lehet-e fogadni azokat az embereket, akik közül sokan nem hajlandók elfogadni az európai kultúrát, vagy eleve azzal a szándékkal jönnek, hogy lerombolják azt. Megakadályozhatjuk-e, hogy visszatérjen a hidegháború szelleme és Oroszország ismét az ellenségünk legyen? “Nekünk, magyaroknak lehetséges-e kiállni Ukrajna függetlensége, a kárpátaljai magyarok biztonsága, Magyarország energiabiztonsága és gazdasági érdekei mellett egyszerre?” – tette fel kérdéseit a kormányfő. Szerinte Magyarország választott vezetőinek ezekre a kérdésekre elkötelezett európai uniós és NATO-tagként kell válaszokat adni úgy, hogy az ország biztos hely maradjon egy bizonytalan világban.

“Véget ért a védekező külpolitika korszaka”

Ehhez szuverén és kezdeményező külpolitika kell – tette világossá álláspontját. Kifejtette: 2010-ben, amikor Magyarország még a gazdasági túlélésért harcolt, csak alkalmazkodó és követő külpolitikát folytathatott – Martonyi János akkori külügyminiszter vezetésével -, 2014-re azonban megváltozott a helyzet, Magyarország gazdasági sikertörténet lett, és új külpolitikai doktrínát hirdetett: kezdeményező külpolitikába kezdett, “fiatal, tehetséges és ambiciózus embereket dobtunk a mélyvízbe”. Véget ért a védekező külpolitika korszaka – tette hozzá a miniszterelnök. Orbán Viktor úgy vélte, ideje, hogy megtanuljunk a külföldre egyenrangúként tekinteni, és egyenrangúnak érezni magunkat vele. Jelezte ugyanakkor, hogy a mértéktartás a külügyekben is fontos, “nehogy úgy járjunk, mint Tigris a Micimackóból, aki túlzásba vitte az ugrálást”. Az ellenzék által emlegetett külpolitikai elszigetelődésre válaszul felsorolta: csak februárban egy államfő, három miniszterelnök és kilenc külügyminiszter járt Magyarországon. A kormányfő szerint az ország 2010 óta abban a jövőben él, ahová sokan most indulnak vagy előbb-utóbbi igyekezni fognak. Mint mondta, vannak dolgok, amelyeket érdemes megtartani “az előző korszakból”, például a demokráciát, annak is lehetőleg “jelző nélküli formáját”. Ugyanakkor el kellett engedni mindent, ami csődöt mondott. Utóbbiak közé sorolta a neoliberális gazdaságpolitikát, a megszorítások politikáját, a multikulturális társadalom “téveszméjét” – még mielőtt menekülttábort csinált volna Magyarországból – és a liberális társadalompolitikát, amely nem ismeri el a közjót, és elutasítja a keresztény kultúrát.

“Elengedtük a politikai korrektség dogmáját”

A kormány elengedte “a politikai korrektség dogmáját” is – folytatta Orbán Viktor, aki szerint a magyar ember természeténél fogva politikailag inkorrekt, “vagyis még nem veszítette el a józan eszét”, “nem a duma érdekli, hanem a tények, eredményeket akar, nem elméleteket, munkát akar és olcsó rezsit”. A kabinet gazdaságpolitikájával kapcsolatban a miniszterelnök valódi gazdasági áttörésnek nevezte, hogy a magyar gazdaság évtizedek után tavaly először nem külföldről felvett hitelekből kezdett el növekedni. Úgy látja, többről van szó, mint jó kormányzásról, egy nép vált nagykorúvá pénzügyi értelemben. Az állam, a vállalkozások és a háztartások úgy viselkedtek, ahogy az felelős és felnőtt emberhez illik: alaposan mérlegeltek, ésszerű döntéseket hoztak, és azokat fegyelmezetten végre is hajtották – fogalmazott, úgy összegezve, hogy ez kölcsönös bizalomra épülő összefogásnak nevezhető. “Ezért vagyunk ma kint a vízből, és ezért jöhetett meg az étvágyunk a további sikerekre” – fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte a gazdasági rendszer fenntartható, ami növeli annak az esélyét, hogy az ellenzékiek “még hosszú ideig árulhatják a petrezselymet a bálteremben”. A pozitív társadalmi folyamatok között megemlítette, hogy tavaly több gyermek született, mint az elmúlt öt évben bármikor, továbbá azt, hogy nő a házasságkötések, csökken a válások, valamint a terhességmegszakítások száma, és alacsonyabb a halálozások száma. A kedvező gazdasági eredményekről szólva kiemelte a bérek értékének növekedését, a rekordokat döntő foglalkoztatást, a devizahitelek forintosítását, a bővülő gazdaságot, az áremelések megfékezését, a nyugdíjak értékének megvédését és a beruházások számának emelkedését.

“A keményen dolgozó magyarok százezreit is be kell engedni a polgári társadalomba”

A következő három év célját, küldetését Orbán Viktor úgy jelölte ki – azon túl, hogy a szocialisták ne térjenek vissza -, hogy az a mindennapi keményen dolgozó emberekről és családjukról szóljon. A magyar társadalom nem lehet többé olyan hely, ahol az egyes emeletek között nincs közlekedés, a keményen dolgozó magyarok százezreit is be kell engedni a polgári társadalomba – fogalmazott. A cél, hogy mindenki, aki dolgozik, meg tudjon és egyre könnyebben tudjon megélni a munkájából – mondta a kormányfő. Ezért fog nőni a kétgyermekes családok adókedvezménye, otthonteremtési program és újabb életpályamodellek indulnak, emelkedik a háziorvosok juttatása, új óvodák épülnek, új szakmunkásképző rendszert alakítanak ki, valamint ingyenes lesz a közétkeztetés a gyermekeknek – sorolta, megjegyezve azt is, hogy ezért próbálnak tető alá hozni egy hosszabb távú béremelési programot a munkaadók és a munkavállalók között. Megígérte továbbá a bankok elszámoltatásának végig vitelét és a rezsicsökkentés megvédését “a még oly körmönfont brüsszeli szándékoktól, mint amilyenek most éppen az energiaunió tervében vannak elrejtve”. A keményen dolgozó magyarokat gazdasági növekedés mellett, azzal együtt, a versenyképesség javításával párhuzamosan kell megsegíteni – tette hozzá Orbán Viktor. Beszélt arról is, kormányzati feladatnak tekinti, hogy Magyarország felkészüljön a visszafordíthatatlannak tűnő klímaváltozásra, a technológiai áttörések új hullámára, ideértve a genetikai orvoslás új fejleményeire. Szerinte a kormányzatok képesek a leginkább befolyásolni a technológiai változás hatásait, ezért ösztönözniük kell a magánszektort a kreativitásra, az innovációra, és biztosítaniuk kell, hogy polgárok rendelkezzenek a versenyhez szükséges eszközökkel. Megjegyezte: ezt a munkát irányítja Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke.

“Legyünk ismét észnél, ne üljünk a babérjainkon!”

A kormányfő beszéde végén értékelte a vasárnapi veszprémi időközi választást, kiemelve: régóta nem fordult velük elő az, mint most, hogy simán veszítettek. Orbán Viktor azt mondta, akár nézhetnék a dolog előnyös oldalát is: ha egy független jelölt győzelmet arathat, az azt jelenti, a választási törvény jó és működik. “A demokráciával sem lehet komolyabb baj, ha ilyesmi előfordulhat, a sajtószabadságról nem is beszélve, mert anélkül hogyan győzhetett volna a független, szocialista jelölt” – fogalmazott. A kétharmaduk is “elesett” – folytatta -, “a nyugati elvtársak” is megnyugodhatnak: “jó demokraták vagyunk”. Ezt azzal magyarázta: arrafelé az a jó demokrata, aki veszít, vagy ha nyer, akkor is legyen gyenge. “Ez nem vicc, vagy hogy stílszerű legyek, kész vicc” – fogalmazott. A Fidesz-elnök azt mondta, híveik nem jelentéktelen része nem állt ki mellettük, minden bizonnyal elégedetlen velük, ezért valószínűleg több egyeztetésre, megegyezésre és több konzultációra lesz szükség a jövőben. Orbán Viktor szerint egy felfokozott választási év után nem szabad megnyugodni, már látszik, nem lesz egy nyugodt percük sem, folyamatos és kíméletlen támadások érik őket, állandó lesz a negatív kampány. Ezt nem szabad alábecsülni – mondta. Úgy folytatta, tanulni kell a saját tapasztalataikból: így járt pórul az Antall-kormány, és így jöttek vissza velük szemben a szocialisták. A pártelnök szerint ha nem lesznek észnél, még azok fogják őket korrupcióval vádolni, akik szétlopták az országot. A végén azok fognak arrogánsnak nevezni bennünket, akik a képébe vágták az egész országnak, hogy kormányzás helyett hazudtak éjjel-nappal; a végén még a kommunista milliárdosok fognak urizálásról beszélni, és azok hullatnak krokodilkönnyeket a szegényekért, akik elvették a nyugdíjakat, a fizetéseket, és munkanélküli segélyezetté tették a magyar emberek százezreit – mondta. A miniszterelnök szerint a végén azok fognak felelősségről papolni, akik az évszázad felelőtlenségét követték el a devizahitelezéssel. Legyünk ismét észnél! Ne üljünk a babérjainkon! Tápászkodjunk fel a karosszékeinkből, mielőtt késő lenne! – kérte pártját és annak híveit Orbán Viktor, hozzátéve, hogy csak akkor lesz polgári Magyarország, ha mindenki dolgozik érte, akinek az fontos. Orbán Viktor szerint polgári demokráciákban nincs végleges győzelem, csak a kommunisták gondolkoztak így. A demokráciában minden nap meg kell küzdeni a bizalomért és elismerésért – hangoztatta. Úgy fogalmazott: a polgári demokráciáért csak együtt lehet harcolni és nem egymás ellen, mert egységben az erő, mert egy a tábor, egy a zászló. Jó reggelt, Magyarország! Jó reggelt, magyarok! – zárta beszédét a szokásostól eltérő fordulattal a pártelnök-miniszterelnök. MTI