Basescu radikálisabb hangvétele a harmadik helyre hozta fel a pártját

A román politikai élet két meghatározó pártja – a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) – mögött a Traian Basescu vezette Népi Mozgalom (MP) vált a harmadik legnépszerűbb politikai erővé Romániában, amit az elemzők a volt román államfő “radikálisabb hangvételének” tulajdonítanak – közölte kedden az Adevarul hírportál egy friss felmérés eredményeit ismertetve. A Rating Politic ügynökség december elején végzett telefonos közvéleménykutatása szerint a megkérdezettek 35 százaléka a PNL-re, 34 százaléka a PSD-re 7,5 százaléka pedig az MP-re voksolna, ha most rendeznének parlamenti választást Romániában. A Basescu védnökségével 2014-ben alakult párt a tavalyi európai parlamenti választáson még a voksok 6 százalékát szerezte meg, de akkori elnöke, Elena Udrea volt turisztikai miniszter korrupciós botrányai nyomán támogatottsága az ötszázalékos parlamenti küszöb alá esett. A Népi Mozgalom potenciális szavazóinak arányát egész évben három százalék körülire taksálták a felmérések. Basescu idén októberben lépett be a pártba, amely azonnal elnökévé is választotta. A volt román államfő főleg a migránsválság ügyében tanúsított határozott álláspontja révén hívta fel magára a figyelmet: Basescu volt a leghangosabb ellenzője annak, hogy az ország menedékkérőket vegyen át más uniós országoktól a brüsszeli kvótarendszer alapján és azt is biztonsági kockázatnak nevezte, hogy a bukaresti kormány telket adott a muzulmán közösségnek egy óriásmecset megépítse céljából. A Rating Poltic felmérése szerint az említett három párton kívül a Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök vezette Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), illetve az idegengyűlölőnek tartott Nagy Románia Párt (PRM) is bejutna a bukaresti parlamentbe 6,5 illetve 5 százalékkal. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) 4 százalékos eredményt jósol az ismertetett felmérés fél évvel a helyhatósági és egy évvel a parlamenti választások előtt. Az új román választási törvény a regionális pártok képviselethez jutását alternatív küszöbbel könnyíti: azok az – országos szinten öt százalék alatt teljesítő – politikai alakulatok is bejutnak a parlamentbe, amelyek négy megyében megszerzik a voksok legalább 20 százalékát. A felmérés készítői arra is rákérdeztek, hogyan fogadnák a választók azt, ha az újonnan hivatalba lépett független Dacian Ciolos miniszterelnök pártot alapítana Klaus Iohannis államfő támogatásával. A válaszadók 41 százaléka azt mondta: megmaradna korábban jelzett választása mellett, míg 35 százalékuk állította azt, hogy megszavazná az új “Ciolos-pártot”. MTI