Autonómiatörvény: MPP-s szemmel a kolozsvári találkozóról

Június 30-án, Kolozsváron a Magyar Polgári Párt és az RMDSZ politikusai elemezték a három hónappal ezelőtt megkötött megállapodásban foglaltakat. Mérlegvonás mellett az erdélyi magyar nemzetpolitika cselekvési lehetőségeit tekintették át a Biró Zsolt pártelnök és Kelemen Hunor szövetségi elnök által vezetett küldöttségek. Az SZNT területi autonómia statútumából kiindulva, és a Székelyföldön kívüli magyarságra vonatkozó és mielőbb elkészítendő kulturális autonómia szabályokból össze kell állítani a romániai magyar nemzeti közösség jogairól szóló sarkalatos törvény-tervezetet, hangoztatta a találkozóról beszámoló sajtótájékoztatón Biró Zsolt. Az alkotmánymódosítás és az említett sarkalatos törvény két olyan célkitűzés, amelyet követnünk kell és megvalósítását minden létező eszközzel (parlamentáris, tehát törvényhozási, kormányzati, de ha kell önkormányzati szinten – lásd az elvi határozat-tervezetek elfogadása) ki kell harcolnunk. Csak ez biztosíthatja szülőföldünkön való megmaradásunkat közösségként, tette hozzá. Mindennek az alapját szerinte a Gyulafehérvári nyilatkozat kell képezze. Azaz a Romániában fennálló nemzeti egyenlőség és nemzeti szabadság erkölcsi, történelmi és jogi alapja a december elsejei nyilatkozat. Csakis a nyilatkozatban vállaltak betartása, megvalósítása esetén várhat el lojalitást Románia minden polgárától. Ugyanakkor ez a csapásirány a jelenlegi geopolitikai helyzetben egyértelműen bizonyítja azt is, hogy itt nem Koszovóról, nem Krímről akarunk beszélni, hanem azt az egyetemes és az Európai Unió szintjén elfogadott elvet követjük, amely lehetővé teszi minden közösség számára, hogy sorsát saját maga irányítsa. Egy ilyen törekvés mellé fel tud sorakozni az anyaország is. Biró Zsolt az RMDSZ vezetőitől azt kérte, hogy az alábbi öt pontban megfogalmazott alkotmánymódosító javaslatot képviseljék minden eszközükkel és minden téren, ahol csak teheti. A javaslatokat iktatni kell az Alkotmánymódosító Szakbizottságnál még akkor is, ha ez jelenleg „alvó” üzemmódban tevékenykedik. * Románia szuverén és oszthatatlan nemzetállama a románoknak és az együttélő őshonos nemzeti közösségeknek. * A romániai őshonos nemzeti közösségek államalkotói tényezői a román államnak. * Az 1918. december 1-ei gyulafehérvári nyilatkozat a Romániában fennálló nemzeti egyenlőség és nemzeti szabadság erkölcsi, történelmi és jogi alapja. * Őshonos nemzeti közösségekként elismerendők a Romániában élő azon közösségek, amelyek legalább száz esztendő óta együtt élnek a román néppel. * A romániai őshonos nemzeti közösségek jogait sarkalatos törvény szavatolja, az érintett nemzeti közösség erre irányuló legitim módon kifejezett akarata szerint és annak mértékéig, a gyulafehérvári nyilatkozat szellemisége alapján és a vonatkozó európai szabályok és gyakorlatok szerint, Románia területi sérthetetlenségének tiszteletben tartásával. Ami a márciusban megkötött együttműködési megállapodásban foglaltakat illeti elemezték mi és milyen mértékben teljesült abból. A következtetés tekintetében legtalálóbb a „minden pontnak van olyan része, amely megvalósult és van olyan, amely nem” megfogalmazás. Az MPP felvetetette a brüsszeli lobbi iroda kérdését, hiszen a korábban vázolt célkitűzések esetén is igen komoly szerep hárulna egy ilyen irodára. Továbbá sikerként könyvelhető el, hogy megvan a FUEN tagság, de a Polgári Párt nem tesz le az európai néppárti „előszobáról” sem. A szakmai együttműködés terén szintén az MPP sikere, hogy javaslatai bekerültek az EP képviselők programjába, de további együttműködésre van szükség ezen. A Magyar Polgári Párt felajánlotta, (de el is várja) az együttműködést különböző szakterületeken, a szakmai műhelyek, szakmai szervezetek szintjén. Ez azt is jelenti, hogy az MPP szakemberei kapjanak lehetőséget országos hatóságok, megyei közintézmények szintjén. Az MPP mellett számos jó szakember tevékenykedik különböző szakterületeken, ezeket ne érje hátrányos megkülönböztetés. A szakmaiság és ne politikai elkötelezettség legyen tehát a mérvadó a kinevezések esetén. „Azon kell lennünk a jövőben, hogy ezt a keretegyezményt mindannyiszor tartalommal töltsük fel, amikor a nemzeti ügy ezt kívánja” – zárta sajtótájékoztatóját Biró Zsolt. közlemény