Zrínyi-emlékév: “Meg kell tartanunk hitünket, törvényeinket, magyarságunkat”

Vass Péter polgármester, Trócsányi László igazságügyi miniszter, Hóvári János, a Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566 Emlékév Emlékbizottság elnöke, Fogarasi Katalin a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója (b-j) a Szigetvár nemzeti emlékhelyek közé kerülését jelképező sztélé avatásán, a szigetvári vár bejáratánál 2016. szeptember 5-én, a Zrínyi-emlékévben. MTI Fotó: Sóki Tamás

---

Ha megtartjuk keresztény hitünket, törvényeinket, magyarságunkat, ezen értékek megtartanak bennünket – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere a Zrínyi-napok keretében kedden megtartott kegyeleti szentmisét követően Szigetváron.

Balog Zoltán a baranyai város Szent Rókus-templomában rendezett szertartás után az esemény és az emlékév résztvevőire utalva úgy fogalmazott: “magyarokban és horvátokban, katolikusokban és reformátusokban, a kultúra és a közélet képviselőben, valamint a kétkezi munkából élőkben, a gyermekeket nevelőkben közös az a kulturális azonosságtudat, amely a kereszténység nélkül elképzelhetetlen”.

A miniszter szerint “a határvidéken, ahol különösen fontos a védelem”, Zrínyi Miklósra és a szigetvári hősökre emlékezve a magyarság és a horvátság megmaradásával kapcsolatos gondolatok “szövik át az emberek szívét”.

Balog Zoltán kijelentette: akkor van értelme az emlékezésnek, ha az a hétköznapi küzdelmekhez erőt ad, amely által több lesz a hit, a remény és a bizonyosság, hogy “a jövőben ott vagyunk” – hívta fel a figyelmet.

A politikus méltatta a Zrínyi-emlékév kulturális és tudományos eseményeit, valamint az azoknak otthont adó szigetvári várat, annak felújítását, illetve szólt a I. Szulejmán szultán türbéjének feltárását célzó kutatások jelentőségéről.

“Fontos a gazdasági növekedés, a befektetések, a jó infrastruktúra és oktatás, a jó egészség, de ehhez szükséges a fundamentum, az alap, mert hit és bizalom nélkül ezek a dolgok önmagukban akár ellenünk is fordulhatnak” – hangoztatta.

Udvardy György pécsi megyés püspök a misén mondott beszédében hangsúlyozta: a hősökre, áldozatokra emlékezve a háborúskodás, a küzdelemhez kapcsolódó pillanatnyi érdekek és érdektelenség ellenére is az ünnep hősiessége emelkedik ki.

Az újszövetségi hegyi beszéd példázatát említve szólt arról, hogy az ellenségességnek “az ember szívében meglévő gőg és birtoklásvágy az oka”. Fontosnak nevezte az ellenség szeretetéről szóló tanítást és a megbocsátást, a kiengesztelődést.

Megbocsátás nélkül nincs jövő – jelentette ki Udvardy György, aki szerint szükséges “új, evangéliumi kategóriák” alapján tekinteni a történelemre, s azokon keresztül megtalálni a bátorító pontokat.

A szertartáson részt vett Hóvári János, a Zrínyi Miklós-Szigetvár 1566 Emlékév Emlékbizottság elnöke, Gordan Grlic-Radman horvát nagykövet és Vass Péter, Szigetvár független polgármestere.

MTI