Trianonra emlékeztek Marosvásárhelyen is

A trianoni békediktátumra és annak következményeire emlékezett szombaton a magyarság. 96 éve, 1920-ban ezen a napon írták alá Versailles-ban az első világháborút lezáró szerződést. Magyarország elveszítette területének kétharmadát, több mint hárommillió magyar, vagyis az akkori magyarság egyharmada más országba került. Katonai tiszteletadás mellett, Áder János köztársasági elnök és Benkő Tibor vezérkari főnök jelenlétében vonták fel Magyarország nemzeti lobogóját az Országház előtt. Sokan ellátogattak a Kossuth térre, hogy a nemzeti összetartozás napján emlékezzenek. A Magyarság Házában tartott központi ünnepségen Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár azt mondta: június 4-e nem ünnep, hanem a megemlékezés, a számvetés és az erőgyűjtés napja. „A kereszthordozás, a teher megerősítette a magyarságot. Elválasztva éltünk ugyan egymástól, de legbelül, a lelkek mélyén megmaradt nemzetünk értékeinek tudata. Az ezeréves Kárpát-medencei Magyarország örökségét nem sikerült, nem lehetett eltörölni” – fogalmazott.

 

Napközben a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közreműködésével rögtönzött táncházat tartottak a főváros több pontján, ahol civilek és profik együtt táncolhattak például a Kossuth téren és a Budai várban is. A legfiatalabbakat játszóházba várták, ahol különböző népi játékokat próbálhattak ki. Számos vidéki helyszínen is tartottak megemlékezést. Szeged-Szőregen trianoni emlékoszlopot avattak, amelyet Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök áldott meg. Pécsett 10 határon túli magyar tett állampolgári esküt a nemzeti összetartozás napján, Noszvajon pedig felavatták a Trianoni szégyenfal emléktáblát. Az ünnepség után Nyitrai Zsolt miniszter biztos elmondta: fontos eredménynek tartja, hogy már közel 800 ezer külhoni magyar tette le az állampolgársági esküt. Az Országgyűlés 2010-ben nyilvánította június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává.

Szlovákiai, erdélyi és vajdasági megemlékezések

A trianoni békediktátum 96. évfordulóján, szombaton a Felvidék többtucat magyarok lakta településén is megemlékeztek a Nemzeti Összetartozás Napjáról, köztük a Pozsonyhoz közeli Éberhardon, ahol a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezete, a Csemadok tartotta központi, egész napos rendezvényét. A megemlékezésen, amely Apponyi Albert gróf végső nyughelyén, a helyi kápolnában tartott ökomenikus istentisztelettel kezdődött, a rendezvény díszvendége, Globusiczky Miklós, Apponyi Albert unokája az emlékezet fenntartásának fontosságáról beszélt. Hangsúlyozta: emlékezve el lehet kerülni a hibák újbóli elkövetését és ez hozzájárulhat egy jobb jövő megteremtéséhez. Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke az évforduló alkalmából tartott emlékülésen mondott beszédében azt hangoztatta: június negyedike, amikor Trianonban a nagyhatalmak előre megfontolt döntésükkel évszázados depresszióba taszították a magyarságot, ma már nem gyásznap, köszönhetően az Országgyűlés 2010-es döntésének, amely feloldotta ezt a feszültséget, s így a gyász napját a remény és az építkezés napjává tette. Erdélyben elsősorban templomokban szervezett rendezvényeken tettek hitet a nemzeti összetartozásról a trianoni döntés évfordulóján. Az idei összetartozás napjára rányomta a bélyeget az a tény, hogy vasárnap önkormányzati választásokat tartanak Romániában, és szombaton a törvény értelmében kampánycsendet kell tartani. Kézdivásárhelyen például erre hivatkozva tiltotta be a polgármester a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) által kezdeményezett rendezvényt. A június 4-i megemlékezésnek Sepsiszentgyörgyön van hagyománya Erdélyben, ahol immár 15. alkalommal tartottak szabadtéri megemlékezést. A központi Erzsébet parkban, az egykori országzászló helyén mintegy 200-an gyűltek össze, hogy meghallgassák a SepsiReform Egyesület által meghívott szónokokat, köztük Gergely Istvánt, a csíkszeredai Csibész Alapítvány elnökét.

Marosvásárhelyen a hagyományos helyszínen, a Bolyai téri unitárius templom udvarán, a nemzeti összetartozás fájánál gyülekeztek az emlékezők. A szervező, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezete idén felhívással fordult a történelmi egyházakhoz, hogy kondítsák meg a harangokat abban az órában, amikor aláírták az Erdélyt Magyarországtól elszakító békeszerződést. – Azért is különleges a nemzeti összetartozás napja, mert abból próbálunk erőt kovácsolni, hasznot hajtani a közösség számára, ami a legnagyobb tragédiánk – hangsúlyozta Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) Tanácsának elnöke szombaton a Szabadkához közeli Királyhalmon a magyarság közös múltját, jelenét és jövőjét jelképező, négy éve ültetett almafánál.

MTI