Reding üzent: ismét vizsgálódni fognak Magyarországon

Az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy az Országgyűlés által hétfőn elfogadott törvény maradéktalanul eleget tesz-e az Európai Bíróságnak a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának leszállítása ügyében hozott tavaly novemberi ítéletének – közölte az MTI megkeresésére kedden Mina Andrejeva, Viviane Reding alapjogi, bel- és igazságügyi biztos szóvivője. Andrejeva azt is tudatta, hogy a jogszabályban foglaltakat a magyarországi alkotmányos változásokkal is összevetik, valamint a bizottság azt is látni szeretné, hogy a változások a gyakorlatban is megvalósulnak, vagyis, hogy a kényszernyugdíjazott bírák visszakapják munkájukat. Válaszában a szóvivő emlékeztet, hogy az unió működéséről szóló szerződés értelmében minden tagállam köteles eleget tenni az Európai Bíróság ítéleteinek, és végrehajtani azokat. A magyar kormány hétfőn kiadott angol nyelvű közleményében ismerteti, hogy a budapesti törvényhozás olyan törvényt fogadott el, amely maradéktalanul eleget tesz az Európai Bíróság ítéletének. A közlemény arra is kitér, hogy a törvényjavaslatot az Európai Bizottsággal együttműködve dolgozták ki. Közleményében a kabinet kifejti, hogy az új jogszabály értelmében a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára – egy átmeneti időszakot követően – 2023. január 1-jétől csökken 65 évre, miközben az általános nyugdíjkorhatár akkorra szintén 65 évre emelkedik. A kormány ismerteti, hogy az átmeneti időszakban az a bíró vagy ügyész, aki eléri a nyugdíjkorhatárt, dönthet: helyén marad, “tartalékállományba” kerül vagy nyugdíjba megy, és ugyanez igaz a korábban kényszernyugdíjazott bírákra is. A közlemény arra is kitér, hogy az elnöki posztot betöltött, nyugdíjba küldött bírák minden további nélkül, automatikusan visszakapják pozíciójukat, míg a korábban más bírósági vezető posztot betöltők, ha kérik, szintén visszakerülhetnek állásukba, ha azt idő közben nem töltötték be. A kabinet azt is megemlíti, hogy a visszahelyezendő bíráknak semmilyen alkalmassági vizsgálaton nem kell átesniük, és visszamenőlegesen megkapják a felmentésük óta eltelt időre járó bérüket. Azok a bírák, akiknek a visszahelyezése vezető pozícióikba nem lehetséges, eredeti teljes megbízatásukra járó juttatásaikat megkapják. Az Európai Bíróság tavaly novemberben döntött úgy, hogy a magyar bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítása az életkoron alapuló, nem igazolható megkülönböztetést jelent, ezért a diszkrimináció uniós tilalmába ütközik. NAPI