Potápi: visszarendeződés történt Romániában a kisebbségi jogok területén

Az elmúlt esztendőkben – a 2000-es évek közeledése után – visszarendeződés tapasztalható a kisebbségi jogok területén Romániában – állapította meg Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár az Országgyűlési külügyi bizottsága szerdai budapesti ülésén. Az államtitkár példaként a Székely Mikó Kollégium újraállamosítását, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyét hozta fel, és kitért arra is, hogy akadályozzák a magyar nyelv használatát a közigazgatásban, gátolják a magyar nyelvű helységtáblák kihelyezését. Az új zászlótörvény nem rendezi a székely zászló ügyét – említett egy másik problémát. A magyar-szlovák viszonyban a nemzetpolitika területén szintén nincs közeledés – mutatott rá az államtitkár, és megemlítette a kettős állampolgárság akadályozását, és azt, hogy a közoktatási reform miatt több száz iskola került veszélybe. Kitért arra, nem tehetné meg a szlovák kormány, hogy a magyar nemzetiség és az ottani magyar párt véleményét nem veszi figyelembe. Potápi Árpád János értékelése szerint a magyar-szerb viszonyban jelentős közeledés tapasztalható, kiemelte az államfői szintű csúrogi főhajtást a magyar háborús áldozatok előtt, a vagyon-visszaszármaztatási törvényt, és megjegyezte: Szerbia előrehaladott uniós csatlakozási tárgyalásokat folytat. A magyar-ukrán viszonnyal összefüggésen rögzítette: folyamatosan figyelemmel kísérik a katonai mozgósítás menetét, és megállapította azt is, hogy az ország más részéről a Kárpátaljára áttelepülők száma folyamatosan nő. Jelezte: támogatják a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség javaslatát, amely a magyar iskolákat összefogó, önálló magyar tankerület létrehozására irányul. Kitért a folyamatos karitatív és humanitárius segítségnyújtásra, a magyar kormány 652 millió forint keretösszegű támogatására. A horvátországi magyarokkal kapcsolatban beszámolt, hogy alacsony gyermeklétszám miatt veszélyben van az új tagozatok indítása. Az állampolgársági kérelmekről elmondta: eddig közel 730 ezer kérelem érkezett, és mintegy 700 ezren tettek esküt. Az új állampolgárok 66 százaléka erdélyi, 17 százaléka vajdasági és 14 százaléka kárpátaljai. Tarthatónak tartotta 2018-ra az egymillió új állampolgárt, ugyanakkor szerinte elsősorban a szórványban kell a honosítási folyamatot folytatni. Beszámolt még a Mikes Kelemen programhoz kapcsolódva a Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ létrehozásának tervéről is. Úgy látta: az eddigi irányvonalat tartva kellene továbbfejlődni a nemzetpolitikában és célként a gazdaságpolitikai szemlélet erősítését jelölte meg. Rögzítette a külhoni magyar tulajdonú gazdasági társaságok és a magyar tulajdon megerősítésének fontosságát és a Wekerle-tervvel összhangban a hazai vállalatok határon túli exporttevékenységének segítését. Kalmár Ferenc, a külügyi tárca miniszteri megbízottja fő feladataként az elmúlt években és évtizedekben kötött kétoldalú és nemzetközi szerződések áttekintését nevezte meg. Beszámolt a szomszédos országokban folytatott tárgyalásairól és azt mondta: európai kisebbségi minimum kidolgozására nagyon nagy szükség lenne. Hoffmann Rózsa (KDNP) olyan hosszú távú stratégiát szorgalmazott, amelyben a célok mellett konkrétumokat is illesztenek. Szót emelt iskolaépítési program mellett és a források jelentős növelését is felvetette. Bartos Mónika (Fidesz) azt javasolta, hogy a Kőrösi Csoma Sándor programot az egyházak számára is terjesszék ki, küldjenek akár kispapokat, lelkészeket a diaszpóra magyarságához. Szávay István (Jobbik) aki vendégként vett részt az ülésen fontosnak nevezte, hogy elhangzott: betelepülés folyik Kárpátaljára. Németh Zsolt a külügyi bizottság fideszes elnöke arról beszélt, hogy a nemzetközi diplomáciában komoly kisebbségpolitikai defenzíva tapasztalható, aminek oka a Putyin-agresszió és annak kisebbségpolitikai hivatkozási alapja. Ez korlátozza a kisebbségpolitika képviselhetőségét, ami új helyzetet jelent, és ami nem megkerülhető. Egyik fő feladat, hogy ne pusztán a mi nemzetpolitikánkban gondolkodjunk, hanem segítsük a határon túli szervezetek aktivitását, követeléseik közérthető megjelenítését nemzetközi színtéren. Fontos az autonómia-törekvések hangsúlyos megjelenítése is, és egyetértett Hoffmann Rózsával abban, hogy a források jelentős növelésére van szükség. Új kérdés, amivel szintén foglalkozni kell: az új diaszpóra-jelenség, azaz az unió félmillió új magyar polgára. MTI