Október 6-ára emlékezünk

Összeállításunkban a nemzeti gyásznapon történteket ismertetjük az MTI beszámolói alapján.

Felvonták, majd félárbócra engedték a magyar nemzeti lobogót a budapesti Parlament előtt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon. A központi rendezvénysorozat a Fiumei úton, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódott. A nemzeti sírkertben egész nap rendkívüli történelemórával, sétával várják a diákokat, érdeklődőket.

Aradon ma délután 5 órakor a minorita templomban tartott szentmisén emlékeznek a vértanúkra. A szentmise főcelebránsa és szónoka Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyéspüspök. A szertartást 18 órától a Szabadság-szobornál emlékünnepség és főhajtás követi, ahol a többi között Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár mond beszédet.

A magyar államfő szerint az aradi vértanúk hősi halálából erő lett; örök jel, hogy a magyarok szabadságharcát túlerővel le lehet törni, de szabadságvágyukat elfojtani nem. Az áprilisi törvények politikai vívmányainak többsége túlélte a katonai vereséget. Kevesebb mint két évtized múltán az uralkodó azokat elfogadni kényszerült. Az 1867-es kiegyezés a ’48-as célokat váltotta valóra” – mondta Áder János a Kossuth rádió ma reggeli műsorában. A köztársasági elnök 1849. október 6-át “a példátlan bosszúhadjárat legsötétebb napjának nevezte”.

A magyar történelem szabadságküzdelmei nem voltak hiábavalóak, hiszen most is itt élhetünk a Kárpát-medencében magyarként, elhivatottan és elkötelezve népünk békéjéért és biztonságért – hangoztatta a magyar honvédelmi miniszter az aradi vértanúk emléknapján, a Batthyány-mauzóleumnál tartott megemlékezésen. Benkő Tibor hangsúlyozta: “nem csak a szabadság népének nevezhetjük magunkat”, azt is elmondhatjuk, hogy “soha, de soha nem adjuk fel a küzdelmet”.

A magyar kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra – Aulich Lajosra, Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidra, Kiss Ernőre, Knézich Károlyra, Láhner (Lahner) Györgyre, Lázár Vilmosra, Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagysándor Józsefre, Poeltenberg Ernőre, Schweidel Józsefre, Török Ignácra és Vécsey Károlyra -, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.