Megoldódhat a felvidéki magyar településeken mutatkozó paphiány

Gyakorlati nehézségekbe ütközőnek tartja egy területi alapú magyar egyházmegye létrehozását a Felvidéken, ám a magyar településeken mutatkozó paphiányt belátható időn belül orvosolhatónak véli Orosch János, a nagyszombati egyházmegye augusztusban beiktatott érseke. Orosch János érsek, bár édesanyja szlovák, anyanyelvi szinten beszél magyarul és a felvidéki magyar római katolikus hívők is magyarként tartják számon. Személye a hívek körében már régóta közismert, sokan magyar főpapjuknak tartják. Ennek a közismertségnek a kialakulásában nem elhanyagolható szerepet játszott az is, hogy folyamatosan részt vett és több alkalommal is főcelebránsa volt az úgynevezett Komáromi imanapoknak. Ez a mozgalom a rendszerváltást követően indult meg, egyik célja a magyar püspökség létrehozása volt a Felvidéken. Ez utóbbi valós esélyeiről megoszlanak a vélemények. Orosch János úgy véli, ennek a célkitűzésnek a megvalósítása meglehetősen bonyolult és nem egy gyakorlati nehézségbe ütközik. Elmondta: a helyzet más, mint a református egyház esetében, hiszen Szlovákiában a reformátusok több mint kilencven százaléka magyar és így természetes, hogy magyar püspökségük is van. Rámutatott: mivel szinte minden felvidéki magyar településen élnek szlovákok is, az ott szolgáló papoknak mind a magyar, mind pedig a szlovák hívők szolgálatát el kell látniuk. “Nem tudom területileg elképzelni, hogyan lehetne létrehozni ezt a püspökséget, hiszen Pozsonytól az ukrán határig élnek magyarok, ami 500 kilométernyi távolság” – hangoztatta. A nagyszombati érsek a pótmegoldásként felmerült magyar ordinariátus létrehozását sem tartja könnyen megvalósíthatónak. “Nincs annyi papunk, hogy egy egyházközségben legyen egy magyar és egy szlovák pap is. Ha viszont csak egy pap lenne, akkor az felveti a kérdést, hogy az magyar vagy a szlovák püspökséghez tartozna-e” – jegyezte meg Orosch János. Aláhúzta: a megoldást kereső igyekezetnek a megválaszolásra váró kérdések ellenére már vannak konkrét hozadékai. Ilyennek tartja azt is, hogy ma Pozsonynak Halkó József személyében van egy magyar segédpüspöke, Nyitrán van egy magyar püspöki helynök Gyurcsó Zoltán kanonok személyében és hasonló a helyzet Rozsnyón illetve Kassán is. Bár Orosch Jánost formailag csak augusztus végén iktatták be, de a gyakorlatban apostoli kormányzóként már tavaly júliustól ellátta a nagyszombati egyházmegye vezetését, amely az egyik legnagyobb magyar közösséggel rendelkező egyházmegye a Felvidéken. Ez idő alatt részletesen megismerkedhetett azzal a nem csupán ebben az egyházmegyében tapasztalható jelenséggel, miszerint sok magyar településnek nincs magyar papja, ami részben az elvándorlásnak köszönhető. A felvidéki magyar településeken valóban tapasztalható a magyar papok hiánya, hiszen csupán a nagyszombati egyházmegyében tíz magyar településnek nincs papja – ismerte el a nagyszombati érsek. Ám a helyzet szavai szerint a környező régiókhoz, vagy Magyarországhoz képest egyelőre némileg jobb, s kezelhető. Rámutatott: a jelenséget Magyarországgal együttműködve is kezelik, jelenleg is több felvidéki pap tevékenykedik az anyaországban, másrészt pedig nem egy a Felvidéken szolgálatot teljesítő pap éppen ott tanult. Hozzátette: a kérdés a nagyszombati egyházmegye tekintetében már hamarosan megoldódhat, hiszen több felszentelésre váró kispapjuk van. Örömtelinek nevezte, hogy vannak olyan papjaik, akik külföldi pasztorációt is elvállalnak, hiszen a missziós tevékenység is az egyház feladatai közé tartozik. Orosch Jánost 2004-ben szentelték püspökké, ezt követően segédpüspökként tevékenykedett az egykori Pozsony-Nagyszombati főegyházmegyében. 2009-ben a magyar hívek általános helynöke lett, majd az idén júliusban Ferenc pápa Nagyszombati érsekké nevezte ki. Orosch János a XVI. Benedek pápa által hivatalából még 2012 júliusában elmozdított Róbert Bezák helyét vette át az egyházmegye élén. Hivatalos beiktatása augusztus utolsó napján volt. MTI